A Danner család egy jómódú római katolikus nagypolgári származású család, amely Buda Vízivárosában, Makón, Szolnokon, illetve Szegeden virágzott. A család története Az első Danner a családi hagyományok szerint Dániából jött Magyarországra és Budakeszin telepedett le, mint orvos; minden valószínűséggel a család dán eredete csak feltételezés a név hangzása alapján, illetve érdemes megjegyezni, hogy a Danner család már az 1700-as évek elején már Budakeszin lakott. 1751-ben már ott született Danner Antal (1751–1799), aki valóban budakeszi seborvos volt. Danner Antal 1777. január 21-én Budakeszin feleségül vette Pfendtner Magdolna (1755–1844) kisasszonyt, akinek a szülei az Oberstadionból Budakeszire átköltözött Pfendtner Johannes (1716–1789) és Winghardt Francisca (1729–1797) voltak. Danner Antal budakeszi seborvos és Pfendtner Magdolna frigyéből több gyermek született, azonban ketten külön-külön ágat alapítottak. A legidősebb fiuk Danner Jakab (1781–1847) szappanfőzőmester (smigmator magister) lett és Budára költözött a Vízivarosba, ahol családot alapított és nagy vagyont teremtett. Danner Jakab fivére Danner József (1792–1852), kékfestő mester (tinctor magister) lett és Szolnokra költözött, ahol sikeres üzemet hozott létre. A budai ág Danner Jakab (1781–1847), vízivárosi szappanfőzőmester (smigmator magister), budai bérháztulajdonos, Budafokról Budára költözve 1803. június 10-én budai választott polgárjogot szerzett. 1805. február 25-én a budai felsővízivárosi plébánián feleségül vette a jómódú budai polgári családnak a sarját, Schluger Katalin (1783–1838) kisasszonyt, akinek a szülei Schluger József (1748–1812), vízivárosi pékmester, háztulajdonos, és Körtner Barbara voltak; Schluger József 1778. október 21-én budai választott polgárjogot szerzett. Schluger Józsefnek két háza volt az Alsóvízivárosban a Bécsi Kapu utcán (Wiener Thor gasse), a mai Batthyány utcán, az akkori 597 és 602 számú házak az ő tulajdona voltak. Danner Jakabné Schluger Katalinnak az egyik fivére Schluger János (1780–1872), budai pékmester, bérház-tulajdonos, budai választott polgár volt, aki tabáni lakos volt a 19. század elején és jó viszonyban volt Semmelweiss Józseffel, Semmelweis Ignác apjával.
Danner Jakab (1781–1847), vízivárosi szappanfőzőmester és Schluger Katalin (1783–1838) az alsóvizivárosban laktak a 299 számú tágas bérházban, amely az ő tulajdona volt. Az akkoriban Neue gasse (a mai Attila úton) helyezkedett el, pontosan ahol a mai Bugát utca található. Danner Jakab összes gyermeke abban a házban született és nevelkedett. A legidősebb fia, a jómódú Danner Alajos (1805–1889) serfőzőmester lett, Makón lakott és ott serháza volt. Danner Alajos Pesten bérháztulajdonos volt, és Makón a serház mellett istállója és szőlője is volt.Danner Alajos budapesti bérháza a mostani V. kerületi Kossuth Lajos utca 7-es szám alatt állt (akkoriban Hatvani utca 308-as szám) Alajos 1830. február 16-án Taksonyban, feleségül vette a váci polgári származású Dlaskovits Lujza (1810–1869) kisasszonyt, akinek a szülei Dlaskovits András (1777–1840), és Filtzer Terézia (1775–1848) voltak; Danner Alajos és Dlaskovits Lujza házassága gyermektelen lett.
Danner Jakab (1781–1847), és Schluger Katalin frigyéből szintén született ifjabb Danner Jakab (1812–1859), apja szakmáját tovább űzve, szintén szappanfőző lett belőle; 1838. október 25-én budai választott polgárjogot szerzett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt ifjabb Danner Jakab honvédként a budai II. nemzetőrzászlóalj 4. századnál szolgált. Neje Hackstock Katalin (1822–1865), aki több lánya született de egyik sem érte el a felnőttkort. A harmadik fivér Danner Flórián (1816–1870), pesti pékmester, bérháztulajdonos, 1848-as honvéd a budai II. nemzetőrzászlóalj 4. századnál, aki 1841. december 22-én budai választott polgárjogot szerzett. Danner Flórián 1843. november 25-én a budai felsővízivárosi plébánián vette el Brunner Jozefát, akitől 3 leánygyermek született de mindegyik gyerekkorukban meghalt.
Danner Jakab és Schluger Katalin házasságából csak egy leánygyermeke érte el a felnőttkort: Danner Anna (1809–1889), akit 1830. július 27-én feleségül vett a budai alsóvizivárosi plébánián Prückler József (1804–1866), pékmester, bérháztulajdonos, 1848-as alhadnagy a pesti gyalog nemzetőrség 4. századánál. A módos pesti Prückler családból való vőlegénynek a szülei Prückler József (1778–1848), pékmester, cs. kir. százados, három pesti bérház tulajdonosa, és választott pesti polgár, valamint Ottinger Klára (1781–1826) voltak.
Danner Anna férje, Prückler József 1831. január 17-én szerezte meg a pesti polgárjogot, és üzeme az édesapjától örökölt házában, a Képíró utca (Platea Pictoris, Mahler gasse) 11. szám alatt volt. 1860. december 23-án pesti városi képviselővé választották (kerületi elöljáró); 1861-ben, 1862-ben is ezt a tisztséget töltötte be.Wildner Ödön: Buda és Pest közigazgatásának története 1849–1865. évi abszolutizmus és provizórium alatt. 2. kötet (Budapesti Statisztikai Közlemények 88/1, 1939) II. rész. Az 1860–1865. évi provizórium II. A két főváros helyzete. 1860–1865 Prückler József tervei között egy kenyérgyár létrehozás állt és erre kezdett saját malmot és földet vásárolni; Rákoson a pest–losonci vasút kőbányai állomása közelében, a Korchus-féle malom szomszédságában fekvő 30 495 □öl (kb. 109 678 m²) területű rétek is Prückler József pékmester vagyonát is képezték,Sürgöny, 1866. február (6. évfolyam, 25-47. szám)1866-02-16 / 37. számSürgöny, 1866. február (6. évfolyam, 25-47. szám) 1866-02-11 / 33. szám amelyeken gyümölcsös kert és gazdasági épületek voltak; másrészt a Pesten levő dunai hajós-malom is a tulajdona volt.Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám) 1865-10-19 / 240. szám Sosem valósult meg a gyára létrehozása (fivére által Prückler Ignác által létrehozott pezsgőgyára pedig nagyon sikeres lett). Az anyagi stabilitása kezdett meginogni és Prückler József vagyonbukása után fivére idősebb Prückler Ignác megszerezte a Kecskeméti utca 15-ös (azaz a Képiró utca 11-es) ingatlan teljes tulajdoni jogát.
Danner Alajos, Jakab és Flórián fivérek utódok nélküli házasságában kihalt az ő águk a Danner családnak.
A szegedi ág A Budakesziről Szolnokra költözött Danner József (1792–1852), kékfestő mester (tinctor magister) kétszer nősült; az első neje a korán elhunyt Fischer Terézia, a második Mayer Katalin lett, akiktől több gyermeke született. Danner Józsefnek az első nejétől, Fischer Teréziától (1797–1826), született Szolnokon Viederspan János asztalosmesterné Danner Rozália (1820–1846), valamint Lengyel Ferenc szűcsmesterné Danner Terézia.
Danner József (1792–1852), kékfestő és Fischer Terézia fia Danner Péter (1826–1893), aki az élelmiszer-kereskedés szakmáját elsajátította. Danner Péter 1845-ben, húszéves korában, alapította fűszer-kereskedését Szegeden; a ház, amelyben boltot nyitott, a Horváth Mihály utca Tiszára néző ék alakú sarkán volt. Az 1848-as szabadság harcban a szegedi élelmiszer kereskedő boltot vezető Danner Péter honvédként vett részt; évekkel később a szegedi 1848/49-iki honvéd egyleti tagja is volt. A szolnoki születésű Danner Péter 1856. július 3-án Szegeden feleségül vette a szintén bevándorolt Pfann József (1807–1890), neves szegedi kereskedőnek, köz-törvényhatósági bizottsági tagnak, a lányát Pfann Anna (1833–1910) kisasszonyt.
A Horváth Mihály utca ház éppen menekült meg az 1879-es szegedi árvízből, azonban a víztől megmentett áruraktárral Danner Péter átköltözött Makóra mindaddig, amíg újra vissza nem jöhetett a régi helyére, Szegedre. Makón akkoriban lakott az elsőfokú unokatestvére, a budai Vízivárosról elszármazott a jómódú Danner Alajos (1805–1889), sörfőzőmester, pesti bérháztulajdonos, akinek serháza volt Makón, illetve szőlője, valamint istállója is. Danner Péter Szegedre visszaköltözése után 1883-ban felépítette a Tisza Lajos-körút 12. szám alatti házat, ahova áthozta üzletét, és nyugalomba vonulva a legidősebb fiának Danner Jánosnak (1857–1942) átadta az a "Danner Péter Fia" nevű vállalkozását.
Idősebb Danner János (1857–1942), kereskedő, "Danner Péter Fia" senior főnöke, a szegedi belvárosi egyházközség képviselő testületeinek tagja, a város törvényhatóságának a tagja, valamint a Baross Szövetség szegedi szervezetének alapító tagja és díszelnöke lett. Az első világháborúban harcolt és több hadkitüntetést szerzett, az 1919-es tanácsköztársaság alatt, az ellenforradalmi időkben a hazafiak készülődéseinek számtalanszor adott hajlékot Danner János háza. Később idősebb Danner János a legfelsőbb kormányzói elismerés (Signum Landis) tulajdonosa is lett; 1936. novemberében a kormányzó idősebb Danner Jánost a gazdaság téren kifejtett eredménydus munkálkodásának elismeréséül a Signum Laudissal tüntette ki. Idősebb Danner János kereskedő 1890. június 25-én Szegeden, feleségül vette Temesváry Erzsébet kisasszonyt, akinek a szülei Temesváry István (1836–1902), köz-törvényhatósági bizottsági tag, a Szegedi Kézművesbank igazgatósági tagja, a Szeged felsővárosi népkör elnöke, és Bitó Rozália voltak. Idősebb Danner János és Temsváry Erzsébet frigyéből két fiúgyermek érte el a felnőttkort: ifjabb Danner János (1892–1984), kereskedő, és Danner Sándor (1894–1984), kereskedő. bélyegkép|jobbra|280px|Danner János (1929–1956) szegedi 1956-os vértanú emléktáblája a Tisza Lajos krt. 12. szám alatt ifjabb Danner János (1892–1984), kereskedő, a Baross Szövetség kereskedő osztályának elnöke, az apjának szegedi Tisza Lajos körút 12. sz. alatti egyemeletes házában levő terménykereskedésében tanult szakmát. Később betársult atyja üzletébe és annak visszavonulása után (1921) az öccsével Danner Sándorral együtt vezette tovább egészen 1948-ig, amikor úgy az ingatlan, mint a benne levő kereskedés állami tulajdonba vétetett. Szegeden kétszer nősült. Első neje Juranovics Gizella (1908–1970) volt, akit 1928. május 14-én Szegeden, vett feleségül; a szülei ifjabb Juranovics Ferenc és László Ilka voltak. Ifj. Danner János és Juranovics Gizella házassága zátonyra futott és valóper indult. 1931. március 16-én a lelkileg instabil Danner Jánosné délután revolverrel mellbe lőtte magát. Életmentőműtét után végül elvált férjétől és 1934. augusztus 1-jén házasságot kötött Dr. Deér József (1905–1972) magyar történésszel. Ifjabb Danner János Juranovics Gizellától elvált és utána Magyar Ilonát vette feleségül. A második válása után ifjabb Danner János Esztergomban kötött harmadik házasságot. Egyetlen fia az első nejétől, a Juranovics Gizellától származó legifjabb Danner János (1929–1956), aki 1956-os vértanúként hunyt el. Danner Sándor (1894–1984), kereskedő Szegeden kötött házasságot, melyből egy leánya és egy fia származott, utóbbi Amerikába emigrált.
Danner Péternek és Pfann Annának egy másik fia, azaz idősebb Danner János (1857–1942) kereskedőnek az öccse, Danner Mihály (1865–1942), kereskedő volt, aki 1886. és 1896 között a Párizsi Magyar Egylet titkáraként, majd elnökként tevékenykedett, illetve 20 éven keresztül Szeged város törvényhatóságnak a tagja is volt.
A család kiemelkedőbb tagjai Danner Alajos (Buda (Alsóviziváros), 1805. december 7.–Makó, 1889. október 14.), vízivárosi serfőzőmester, pesti bérháztulajdonos, makói serház, szőlő tulajdonos. Danner Jakab (Budakeszi, 1781. szeptember 3.–Buda (Felsővizivárosi), 1847. február 1.), vízivárosi szappanfőzőmester, bérháztulajdonos. Idősebb Danner János (Szeged (belvárosi), 1857. augusztus 29.–Szeged, 1942. október 27.), szegedi kereskedő, "Danner Péter Fia" senior főnöke, a szegedi belvárosi egyházközség képviselő testületeinek tagja, a város törvényhatóságának a tagja, a Baross Szövetség szegedi szervezetének alapító tagja és díszelnöke, a Signum Laudis tulajdonosa. ifjabb Danner János (Szeged (belvárosi), 1892. szeptember 24. –Esztergom, 1984. március 25.), kereskedő, a Baross Szövetség kereskedő osztályának elnöke legifjabb Danner János (Szeged, 1929. május 12.–Szeged, 1956. november 1.), az 1956-os forradalom vértanúja