A waaqeffanna az Afrika szarván élő oromók és más kusita népek eredeti, etnikai vallása. A waaqeffanna megnevezés Váká (waaqa), a teremtő isten nevéből ered különböző kusita nyelvekben, többek között az oromó és a szomáli nyelvben.Mohamed Diriye Abdullahi, Culture and Customs of Somalia, (Greenwood Publishing Group: 2001), p.65.Bartels, Lambert. 1983. Oromo Religion Myths and Rites of the Western Oromo of Ethiopia: An Attempt to Understand. Berlin: Dietrich Reimer Verlag. A waaqeffanna vallás híveit waaqeffataa-nak hívják, és a legfőbb lényben, Waaqa Tokkicha-ban (az egyetlen Isten) hisznek. Becslések szerint az oromó népesség körülbelül 3%-a, azaz oromó gyakorolja aktívan ezt a vallást a mai Etiópiában. Egyesek ezt a számot -re becsülik, attól függően, hogy hány alcsoportot vesznek figyelembe. Ez a szám még mindig vita tárgyát képezi sok afrikai valláskutató körében.

A vallás fontos elemei A waaqeffanna fő tanítása szerint Váká (a teremtő) a világegyetem ura, és számos megnyilvánulása van, amelyeket ayyaana néven ismernek. Ezek közvetítő szellemekként szolgálnak Váká és teremtményei között. Az ayyaanák megszállnak kiválasztott férfiakat és nőket, akik ezután a kallu, illetve kallitti megnevezést viselik. Úgy tartják, hogy minden úma (teremtmény) kap egy ayyaanát Vákától, hogy az vezesse és védje őt.

A waaqeffaták a szafú szerint élnek, amely az emberek és isten közötti kapcsolatokat irányító erkölcsi és jogi elvek gyűjteménye. Megszegése bűnnek számít, és Váká elítéli. bélyegkép|Irreechaa ünnep a Harsadii-tónál

Váká (Waaqa) Váká (Waaqa) a legfőbb lény, aki mindentudó, mindenható és mindent lát. Emellett igazságos és szerető is. A különböző régiókban sok nevekkel illetik, és sokan úgy vélik, hogy a Waaqa név jelentése „a sok nevű Isten”. Az oromók a váká gurr'acsa kifejezést is használják a teremtő megnevezésére, ami „fekete (gurracsa) Isten” (Váká) jelent. A megnevezés azt jelzi, hogy Váká mindennek az eredete, titokzatos, és senki sem avatkozhat bele a dolgába.

Ayyaana Az Ayyaana-kat olyan istenségeknek tartják, akik Waaqa és teremtményei közötti hírvivőként szolgálnak. Az Ayyaana-k nem képesek teremteni, de biztosítják a kapcsolatot. Megszállják a férfiakat és a nőket, és így beszélnek az emberekkel. Az oromók eltérő hiedelmekkel és megértéssel rendelkeznek arról, mire képesek az Ayyana-k (szellemek). Míg egyesek azt állítják, hogy az Ayyanna nem tud Waaqa parancsa nélkül önállóan cselekedni, mások szerint az Ayyaana közvetlenül befolyásolhatja az élet minden területét. A hívők úgy vélik, hogy Waaqa minden teremtményének megvan a saját Ayyaana-ja. Az Ambo Oromo több Ayyaana-t is azonosított a klánok családfája alapján. A különböző Ayyaana-k között hatalmi hierarchia van. Például egy klán Ayyaana-ja erősebb, mint egy családé, amely viszont erősebb, mint egy személy Ayyana-ja. Nagyon gyakori, hogy az emberek a helyi afrikai bokorfajjal, az „aaasqaama”-val festik be a bőrüket. A követők ezt a bokrot elszenesítik, és a szenes festékkel magukra kenik, hogy Iinqqaama-nak szenteljék magukat.

A Qaalluu intézménye A Qaalluu az oromók vallási és társadalmi rendszerének fontos intézménye. Feladata az oromó kultúra és hagyományok védelme. A kaalluu szó az oromiffa qull kifejezésből származik, amelynek jelentése „tiszta, szent, feddhetetlen, fekete”. A Qaalluu intézményben a kaallu (férfiak) vagy kaallitti/Ayyaantu (nők) Váká hírnökeinek számítanak, mert az Ayyaanához tartoznak. Magas rangú pap és rituális vezető, aki az oromók között a Waqeffanna szertartásait vezetheti. Számos mítosz létezik arról, hogyan keletkezett az első kaalluu (főpap). Míg egyesek úgy vélik, hogy az égből hullottak alá, mások szerint az első fekete tehénnel együtt találták őket, de nincs egyertértés a mítoszokban az isteni eredetükről. A kaalluu és a kaallitti Váká törvényeinek őrzői. A hagyományos oromó rituális csarnokban, a galmában élnek és végzik rituális tevékenységeiket (dalalga).Kassam, Aneesa (October 1999). "Ritual and classification: a study of the Booran Oromo terminal sacred grade rites of passage". Bulletin of the School of Oriental and African Studies. 62 (3): 484–503. A kaalluu/kaalliti kiválasztásakor számtalan tényezőt vesznek figyelembe, többek között a rangidőt, a közösségben való elfogadás mértékét, az erkölcsi alkalmasságot, a társadalmi helyzetet és egyéb vezetői tulajdonságokat.

Váká hírnökeiként a kaalluu és a kaallitti erkölcsi és társadalmi felelősséggel tartoznak az erkölcsi normák betartásáért és gyakorlásáért. A Qaalluu-tól elvárják, hogy politikailag semleges maradjon, és a tisztességes tanácskozás helyszínéül szolgáljon. Hasonlóképpen, a papok kötelesek elítélni a zsarnokságot és támogatni az oromók demokratikus Gadaa rendszerét. A Qaalluu/Qaalliti jogosult a Gadaa vezetésnek áldást adni vagy azt megtagadni, ahogyan jónak látják. Ma a Qaalluu intézmény még mindig létezik a régió egyes részein, beleértve Gudzsi és Borana területeit is."Chapter 3: Oromo World View, Philosophy, and Religion". Addis Herald. 2018-12-13. Archived from the original on February 12, 2019. Retrieved 2019-01-16.

Az abbaa muudá zarándoklat Az Abbaa Muudá kifejezés jelentése „a kenőcs atyja”. waaqeffannában az Abbaa Muudaa a legfőbb Qaalluu és próféta. A régió egész területéről érkező hívek hosszú utat tesznek meg zarándoklatuk során, hogy meglátogassák Abbaa Muudaát. Ez az utazás az Abbaa Muuda tiszteletét jelenti, de egyben áldást és felszentelést is. A zarándokokat a klánjaik választják ki, és hazatérésük után vallási szertartásokat végezhetnek. Azok, akik elindulnak az útra, a legszigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük. Házasnak kell lenniük, és a Gadaa rendszer szerint negyven év után körül kell metéltetni őket.

A zarándokok bikát és juhot visznek ajándékba Abbaa Muudaa-nak. A kenet után a zarándokok megkapják a dzsila címet, ami azt jelenti: „szent ember.” A dzsilák jogosultak rituálék és prédikációk végrehajtására a klánjuk körében és falvaikban, és összekötőként szolgálnak Abbá Muudá és a nép között. Az Abbá Muudá általában Etiópia középső-déli részének fennsíkján élnek. Az 1900-as évek előtt az Abba Muudák Bali, Vallaga, Vallal, Harro Walabu, Ballo Baruk és Debanu Mormor területén éltek.

Maaram A waaqeffanában Maaram a nők istensége, az óceán anyja. Hiszik, hogy Marram segít a meddő nőknek teherbe esni, és a terhes nőknek biztonságosan szülni.Fiqruu, Talilee B. (2018). "Reviving Aspects of Ateetee: An Arsi Oromo Women's Musical Ritual to Empower Women to Protect Their Human Rights and Participate in Society's Social and Religious Life". Digitalcommons.georgefox.edu. Retrieved 2019-01-16. A kaalluu kéthetente imádkozik Maaramhoz a termékenységért és a gyermekekért.

Vallási szertartások

Irreecsaa Az Irreecsaa egy hálaadó szertartás, amelyet évente kétszer, tavasszal (Irreecsa Birraa) és ősszel (Irreecsa Arfaasaa) ünnepelnek."Irreecha: From Thanksgiving Ritual to Strong Symbol of Oromo Identity". Advocacy for Oromia. 2015-09-17. Retrieved 2019-01-16. Ez az a szertartás, amelyen az oromók hálát adnak Waaqa-nak, és csodálják és értékelik teremtményeit és azok egymással való összekapcsolódását. Az irrecsa Birraa, más néven irrecsa Melka, az Arsedi-tó partján kerül megrendezésre. A Harsedi-tó (Hora Harsedi) egy szent tó Bishoftuban. Évente több millió ember utazik a tóhoz, hogy részt vegyen az ünnepen.Samuel., Leykun (2012). Documentation of 'irreecha' ceremony among showa oromo. [Place of publication not identified]: Lap Lambert Academic Publ.

Ekeraa A waaqeffaták úgy hiszik, hogy amikor egy ember meghal, újra találkozik egykori szeretteivel Iddoo Dhugaa-ban, „az igazság helyén".African philosophy in Ethiopia : Ethiopian philosophical studies II. Bekele Gutema., Verharen, Charles C., 1941-. Washington, DC. 2013. A hívek tisztelik [hisznek] a halottak szellemeiben, és imádkoznak [tisztelegnek] az ekeraa-nak (a meghalt személy szellemének). Minden év decemberében kenyérrel, sajttal, vajjal, sörrel és mézzel ünneplik az Ekeraa-t.

Szent könyv A waaqeffanna vallásnak ma nincsenek szent iratai vagy szent könyvei. A waaqeffaták úgy hiszik, hogy Váká az embereknek megadta az elmét, amelynek segítségével meg tudják különböztetni a jót a rossztól, megadta nekik az „ayyana”-t, amely útmutatást ad nekik, és segít nekik kommunikálni Istennel. A waaqeffata számára nem kötelező, hogy írásos könyv álljon rendelkezésre a vallásuk gyakorlásához. A waaqeffata Istenben hisz, és csodálja az Isten által nekik adott rendben létező teremtményeket. Például a nap reggel felkel, majd este lenyugszik, a tehén borjat szül, és a borjú születése után azonnal tud szopni, anélkül, hogy bármilyen könyvet olvasna. Ezek az Isten által nekik adott rendelkezések.Aguilar M. 2005. “The “God of the Oromo”: A Religious Paradigm in the Work of Lambert Bartels,” Journal of Oromo Studies. Vol. 12, Nos. 1&2.

Az oromók között él egy legenda, miszerint Isten egykor adott nekik egy könyvet, de egy tehén lenyelte. A legenda szerint Isten nem adott nekik második könyvet, de már nem is várja el híveitől, hogy bármilyen könyv szabályait kövessék.T. Zitelmann, “Oromo Religion, Ayyaana and the Possibility of a Sufi Legacy,” The journal of Oromo studies, vol. 12, pp. 92, Jan. 2005.

Kapcsolódó szócikkek Oromók Szomáli mitológia

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Afrikai vallások