A szőlő aranyszínű sárgaság a fitoplazmákhoz kapcsolódó betegségek, amelyek világszerte számos szőlőtermő területen előfordulnak, és egyre növekvő jelentőségűek. A legfontosabb szőlősárgaság a flavescence dorée.
A fitoplazmák obligát sejtfal nélküli bakteriális kórokozók (Mollicutes osztály), és a növényekre és a háncsot szívó homopterózus rovarokra támaszkodnak a biológiai terjedésükhöz. A növényekben főként a háncs szövetére korlátozódnak, ahol a szűrőcső elemein keresztül mozoghatnak és szaporodhatnak. A szindróma szinte azonos tüneteit különböző fitoplazmák okozzák, és a szőlő levelein, hajtásain és fürtjein jelennek meg.
Tipikus tünetek közé tartozik a levélerek és a levéllemezek elszíneződése és elhalása, a levelek lefelé göndörödése, a hajtások hiánya vagy hiányos fásodása, a hajtások satnya és elhalása, a virágzatok vetélése és a bogyók fonnyadása. Ezek a tünetek a szitalemezeken lévő kallózlerakódáshoz és a háncs későbbi degenerációjához kapcsolódnak.
Bár a Vitis vinifera rezisztens fajtái vagy alanyai eddig nem ismertek, a különböző szőlőfajták a tünetek súlyosságát tekintve jelentősen eltérnek egymástól. A Chardonnay és a Riesling a legsebezhetőbb fajták közé tartoznak. A tünetek súlyossága a gyors hanyatlástól és pusztulástól a nagyon fogékony fajták esetében a toleráns alanyokig, amelyek a kórokozó tünetmentes hordozói.
Jelenleg az egyetlen rendelkezésre álló védekezési stratégia a fertőzött szőlők korai kiirtása, a fertőzött forrásnövények (gyomirtás) korai kiirtása, valamint a vektorok kémiai irtása rendszeres rovarirtó szeres kezelésekkel.
Jegyzetek
Kategória:Növénybetegségek