Az agavok (ge'ez: አገው, latin betűs átírásban: agäw) egy kusita etnikai csoport, amely Etiópia északi hegyvidékén és a szomszédos Eritreában él. Az agav nyelveket, más néven a közép-kusita nyelveket beszélik, amelyek az afroázsiai nyelvcsalád kusita ágához tartoznak, ezért szoros kapcsolatban állnak más kusita nyelveket beszélő népekkel.

Történelmi forrásokban az agav népeket általában az utazók úgy írták le, hogy egyfajta „héber vallást” gyakoroltak, néhányan az etióp ortodoxia hívei, és sokan etióp zsidók. Több ezer agaw beta izraeli tért át a kereszténységre a 19. és a 20. század elején (önként és kényszerből egyaránt), és így lettek a falasz mura.

Történelem Az agavokat először a 3. századi Monumentum Adulitanum említi, egy akszumi feliratban, amelyet Cosmas Indicopleustes rögzített a 6. században. A felirat egy „Athagaus” (vagy Athagaous) nevű népre utal, amely talán az ʿAd Agav megnevezésből származik, ami azt jelenti: „agavok fiai”.Uhlig, Siegbert, ed. Encyclopaedia: A-C. p. 142. A felirat az Athagaous népet az egyikként tűnik fel a sok közül, akiket az az ismeretlen király hódított meg, aki a Monumentum Adulitanumot írta.Munro-Hay, Stuart (1991). Aksum: an African Civilization of Late Antiquity. Edinburgh: Edinburgh University Press. p. 187. Az agavokról szóló következő forrás egy 4. századi, az úgynevezett Ezana-sztélé felirata, amely Ezana akszúmi királyhoz köthető. Itt „Atagav” néven szerepelnek, ami nagyon hasonlít a korábbi forrásban ismertetett alakra.Taddessze Tamrat (1972). Church and State in Ethiopia (1270–1527). Oxford: Clarendon Press. p. 26.

Cosmas Indicopleustes is megjegyezte keresztény topográfiájában, hogy egy fontos aranykereskedelmi út haladt át az „Agau” nevű térségen. Úgy tűnik, a terület a Tekezé folyótól nyugatra és a Semien-hegységtől délre, talán a Tana-tó környékén található. A terület említése mellett utal „Agau kormányzójára”, akit Akszúm királya, Káleb bízott meg az Agau-ból induló hosszú távú karavánútvonalak védelmével. Taddessze Tamrat etióp történész szerint Agau kormányzója valószínűleg Laszta területén tartotta székhelyét, amely később a Zagve-dinasztia központjaként szolgált. bélyegkép|Egy 15. századi ikon a 13. században élt Lalibela császárról. Az agavok a Zagve-dinasztia idején, körülbelül 1137 és 1270 között az etióp birodalom uralkodó népe volt. A későbbi források a zagvékat trónbitorlókká nyilvánították és gúnyolták eredményeiket. A zagve uralkodókat megfosztották trónjuktól, és a egy amhara eredetű dinasztia került hatalomra, a Salamon-dinasztia, amely azt állította, hogy a zagvék előtt uralkodott akszúmi királyok leszármazottai. A történtek ellenére a Salamonidák a Vagszum címet adományozták a zagve-dinasztia tagjainak, lehetővé téve számukra, hogy őseik földjén, Vag tartományban és Lasztában kormányozzanak.Richard Pankhurst (2001). The Ethiopians: A History. Wiley. p. 45.

Nyelv bélyegkép|A Beit Gabriel-Rufael templom, egyike Lalibela számos sziklatemplomának, amelyeket a zagve-dinasztia idején építettek. Az agavok az agav nyelveket beszélik, amelyek közép-kusita nyelvek néven is ismertek, és az afroázsiai nyelvcsalád kusita ágához tartoznak. Sokan beszélnek más nyelveket is, például amharául, tigrinyául és/vagy tigréül. A mai agav nyelvek szerkezetét különböző mértékben befolyásolta az amhara, és az agav nyelvek változatai közötti különbség nagyobb, mint például az újlatin nyelvek esetében. Ezzel szemben az amhara nyelvváltozatok közötti különbség elhanyagolható, ami az etióp-sémi nyelvek közelmúltbeli elterjedésére utal az agavok hazájában.

Elterjedés Az agavok több különböző nyelvi csoportból állnak, amelyek szétszórt közösségekben élnek egy Eritreától Godzsamig terjedő széles földrajzi területen. Néphagyományaikban következetesen Lasztát jelölik meg szétszóródásuk kiindulópontjaként.

Ezen szétszórt agav közösségek közé tartoznak a Bilenek Eritreában, Keren városában és környékén; a Qemantok (beleértve a mára áttelepített etióp zsidókat), akik Gondar környékén élnek az Amhara szövetségi állam Észak-Gondar zónájában, a Tekezé folyótól nyugatra és a Tana-tótól északra; számos agav él a Tana-tó déli részén, Dangila környékén, az Amhara régió agav avi zónájában; egy másik csoport pedig Szekota környékén él a korábbi Volló tartományban, amely ma az Amhara állam része, Laszta, Tembien és Abergele mellett.

Alcsoportok

Az északi agavok neve bilen. A nyugati agavoké qemant. A keleti agavokat xamir néven ismerik. A déli agavok neve awi.

Ismert agav származású személyek

Gebre Meszkel Lalibela: etióp császár (1189 - 1229), talán a Zagve-dinasztia leghíresebb uralkodója. Elsősorban az általa építtetett sziklába vájt templomokról ismert, melyeknek az etióp ortodox egyház szerint ő maga a védőszentje (Szent Lalibela). II. Tekle Gijorgisz: az Etióp Birodalom uralkodója (1868 – 1871), a zagve-dinasztiából származott. Hailu Kebede: vagszum, valamint az arbegnocs hadsereg egyik vezére (1935–1937). Abebav Tadessze Aszresz: az etióp hadsereg tábornoka, az Etióp Nemzeti Védelmi Erők vezérkari főnökének jelenlegi helyettese, 2020. november 12. óta.

Megjegyzések

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Etiópia népei Kategória:Webarchive sablon Wayback Machine linkkel Kategória:Kusita nyelvű népek