A hérics (Adonis) a boglárkafélék családjába tartozó növénynemzetség.
A héricsfajok mérgezők (kardenolid glikozidokat, pl. adonitoxin, tartalmaznak), fogyasztásuk tilos. Szerepelnek az OGYÉI tiltólistáján is.Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
Kárpát-medencei elterjedése Magyarországon négy faja él, ezekből kettő egynyári, kettő évelő.
Héricsek elterjedése Magyarország hegységeinek területén Hegységek Bakony Börzsöny Bükk-vidék Cserhát Gerecse Mátra Mecsek Pilis Vértes Zempléni-hegység Hérics (Adonis) nyári hérics (Adonis aestivalis) Van lángszínű hérics (Adonis flammea) Van tavaszi hérics (Adonis vernalis L.) Van Van Van Van Van Van Van Van Van
Fajai Tavaszi hérics (Adonis vernalis L.)
Szép virágáért kirándulók és kerttulajdonosok is gyakran gyűjtik, állománya megfogyatkozott.
Élőhely Sztyepplejtőkön, lösz- és homokpusztagyepekben.
Jellemzők Virágai nagyok, feltűnőek, a szirmok sárgák. Márciustól májusig virágzik. Levelei keskeny-fonalas 5 mm-nél hosszabb sallangokra szeldeltek.
Erdélyi hérics (Adonis X hybrida Wolf syn. A. transsylvanica) A volgamenti hérics (Adonis volgensis) és a tavaszi hérics hibridje, csak a Maros-Körös közében él. A tavaszi héricsre hasonlít, de a levélsallangok kicsit szélesebbek. Fokozottan védett! A volgamenti hérics természetvédelmi értéke 250 000 Ft.13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
Lángszínű hérics (A. flammea Jacq.) A nyári héricsre hasonlít, de sziromlevelei skarlátpirosak, a csészelevél szőrös. Szántóföldeken az egész országban szórványos. Nem védett. 260px|none|bélyegkép|Lángszínű hérics (A. flammea)
Nyári hérics (Adonis aestivalis) A vegyszerezéstől erősen megritkult, 40–50 cm magasra növő vetési gyomnövény, újabban ismét terjed. A csészelevél kopasz. Virágzás május-július. Mérgező, nem védett. 250px|bélyegkép|balra|Nyári héricsek (Adonis aestivalis) 200px|bélyegkép|none|Nyári hérics virága (Adonis aestivalis)
Etimológia A növény neve először 1784-ben Baróti Szabó Dávid szótárában jelenik meg hérits alakban; később Diószegi Sámuelnél és Fazekas Mihálynál (1807), valamint Veszelszki Antalnál (1798) is megtalálható. A A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára ismeretlen eredetű szóként tartja számon, mely talán egy régi herencs, herincs gombanévvel állhat összefüggésben.Rácz János: Növénynevek enciklopédiája, Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2010,
Jegyzetek
Források A magyarországi edényes flóra határozója (Szerk.: Simon Tibor), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000
Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Boglárkafélék Kategória:Mérgező növények