Potočari () település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban és közúton 5 km-re délre, a Szávamenti-síkságon, a Zmajevac és a Blizna-folyók völgyei között, 100-167 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-3 Településrészei: Nikolići és Sombići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb8381046Bosnyák31Horvát24Jugoszláv261Egyéb2411Összesen8931063
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 28 háztartása és 177 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Brezovo Polje községhez tartozó településen 45 háztartást, 340 ortodox és 3 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei A Szerb Szentek Gyülekezetének pravoszláv temploma. A templom mérete 21x8,4 méter. Építése 2001 májusában kezdődött a brckói Astra Plan Tervezőiroda tervei szerint, a főtervező Jarmila Kalko volt. Ugyanebben az évben, kezdődött az építkezés, a templom alapjait július 15-én szentelte fel Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke. A templomot 2004. július 18-án szentelte fel az illetékes püspök. A tölgyfafaragású ikonosztázt a belgrádi Dragan Petrović készítette. Az ikonosztáz ikonjait a belgrádi Petar Bilić festette. A templom festését 2014-ben fejezte be a čačaki Goran Pešić. Szent Márk apostol és evangélista tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a potocari temetőben áll. A templom alapjait 2014. június 1-jén szentelte fel Krizosztom, Zvornik és Tuzla ortodox püspöke. A templom méretei 12x7 méter. A templomot 2016. október 1-jén szentelte fel Krizosztom püspök.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései