Stanovi () település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 8, közúton 9 km-re délre, a Szávamenti-síkságon, a Blizna-folyó mentén, 105-158 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-3 Településrészei: Gavrilovići, Medići, Petrići és Puraševina.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb345235Bosnyák00Horvát21Jugoszláv00Egyéb62Összesen353238
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 30 háztartása és 190 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Brezovo Polje községhez tartozó településen 46 háztartást, 292 ortodox és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Keresztelő Szent János Születése tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom mérete 18x9 méter. A templom építése 1984-ben kezdődött Sava Krivokapić doboji építész tervei szerint. Az alapokat Vaszilje úr, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 1985-ben. A templomot 1987. július 19-én szentelte fel az illetékes főpap Vaszilje püspök, több püspök, Danilo budai, Vaszilje szerémi, Jefrem banja lukai és Nikanor hvostani püspökök koncelebrálása mellett. Az ikonosztáz ismeretlen mester alkotása, az ikonokat az újvidéki Nikola Riđički festette. A templomot Nikola Lubardić belgrádi diakónus festette ki 1999 és 2001 között.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései