Gredice () település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb partján, 83-113 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-3 A települést természetes akadályok, patakok és erdők osztják négy részre. A falu minden része egy különálló, észak-déli irányban elnyúló dombon fekszik. Északon folyik a Száva folyó, amelynek partján két kavicsbánya található. Az M14-1-es főút a Száva folyó mentén halad, Brčkót és Bijeljinát köti össze. Településrészei: Marići, Pejkovići, Šokčevići és Tunjići.Spisak naselja i dijelova naselja u Bosni i Hercegovini prema popisu 1991. godine / Opština Brčko
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1681046Bosnyák02Horvát02Jugoszláv20Egyéb126Összesen3031109
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 25 háztartása, 80 ortodox és 76 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Brezovo Polje községhez tartozó településen 45 háztartást, 120 ortodox, 121 római katolikus és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik. Az itteni muszlim gyülekezet Šatorovcihoz tartozik.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései