Slijepčevići () település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 9, közúton 14 km-re délkeletre, a Semberija régió nyugati szélén, 100-140 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-3 Településrészei: Joveljići, Kraljevići, Mitrovići és Panići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb363295Bosnyák02Horvát21Jugoszláv10Egyéb50Összesen371298
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 21 háztartása és 108 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Brezovo Polje községhez tartozó településen 28 háztartást és 220 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Szent Decsanszki István tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom mérete 16,5x9,5 méter. Építése 2008-ban kezdődött a brckói „OP Projekt” Tervezőiroda tervei alapján, az alapokat pedig még ugyanebben az évben október 4-én szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. A tölgyfa ikonosztázt a korenitei Stanko Tomić ácsmester készítette. Az ikonosztáz ikonjait Goran Pešić festette. A templomot secco technikával festette a čačaki Goran Pešić.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései