Čović Polje () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén. Čović Polje településnek a Szerb Köztársasághoz került része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 51, közúton 64 km-re nyugatra, a Szávamenti-síkságon, 85-88 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb780634Bosnyák10Horvát05Jugoszláv120Egyéb33Összesen796642 Története A szerb település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz és Obudovac községhez tartozó településnek 64 háztartása és 445 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Obudovac községhez tartozó településen 101 háztartást, 660 ortodox és 1 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 78. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A bosznia-hercegovinai háború alatt a települést szerb erők ellenőrizték és védték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották, Čović Polje település nagyobb része a Boszniai Szerb Köztársasághoz (Donji Žabar község), kisebb része pedig a Bosznia-hercegovinai Föderációhoz, azaz Orašje községhez került.
Nevezetességei Szent Milutin király tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom alapjait 2019. június 1-jén szentelte fel Fotije zvornik-tuzlai püspök. A templom keresztjeit 2021. november 12-én szentelte fel Fotije püspök. A Čovićpolje - Donji Žabari ortodox plébánia filiája.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései