Blaževac () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 50, közúton 69 km-re nyugatra, a Szávamenti-síkságon, 94-124 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-3 A településen áthalad az M1.8-as, Orašjét Srebrekikkel összekötő főút.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb314281Bosnyák92Horvát61360Jugoszláv120Egyéb2181Összesen1166344
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Gradačaci járáshoz tartozó településen 71 háztartást, 187 ortodox és 381 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 82. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1971 és 1992 között Gradačac községhez tartozott, majd az 1993-ban létrehozott Pelagićevo községhez csatolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település nagyobb része a Szerb Köztársaság és Pelagićevo község területének része lett, egy kis része pedig a Föderációhoz tartozó Gradačac község területénél maradt.
Nevezetességei A Legszentebb Istenanya közbenjárásának tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 12x7 méter. A templom építése 1990-ben kezdődött a brckói Delta Mérnöki Iroda által kidolgozott terv szerint, Jovica Stevanović építész vezetésével. Az alapokat ugyanazon év november 24-én Vaszilije, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel. Az építkezést az 1992-es háború kitörése félbeszakította. A háború után, 1997-ben folytatódott az építkezés. A templomot 1998. június 13-án szentelte fel az illetékes főpap, Vasilije. A tölgyfa ikonosztázt Savo Brkić készítette Pelagićevóról, az ikonosztázon lévő ikonokat pedig M. Mišić festette Trebaváról. A templom oltárát Teodor Kesić festette Zemunból 2011-ben. A településen Etno falut alakítottak ki, amelynek munkálatai és megnyitása a végső fázisban vannak. A cég tulajdonosa pedig közvetítési szerződést kötött a "Pelagićevo" Turisztikai Szervezettel. A szálláshely kapacitása 50 fő, bungaló típusú épületben, egy hozzá tartozó etnikai étteremmel, amely szintén 50 fő befogadására alkalmas.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései