A Gázai övezetre vonatkozó 2025-ös béketervet Donald Trump amerikai elnök 2025. szeptember 29-én, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök társaságában jelentette be, azzal a céllal, hogy véget vessen a Izrael és Hamász közti háborúnak. A terv nem egyezik meg az amerikai elnök korábbi, 2025 januárjában és február elején nyilvánosságra került elképzeléseivel, ami szerint az övezet palesztin lakosságát kitelepítették volna, az Egyesült Államok pedig átvette volna az irányítást az övezet felett. A húszpontos béketerv elfogadására Trump október 5-i határidőt szabott a Hamásznak.

Miután a Hamász 2007-ben átvette az irányítást a Gázai övezet felett, a kisebb ütközetek Izraellel nagyobb konfliktusokká váltak, amelyek a 2023-as Izrael–Hamász-háborúban csúcsosodtak ki. A harcok lezárására több tűzszüneti javaslat is született. 2025. január 19-én ideiglenes tűzszünet lépett életbe a Hamász és Izrael közt. A tűzszünet keretében fogolycserékre került sor a felek közt, az otthonaikból elűzött palesztinok pedig visszatérhettek korábbi lakóhelyükre. A háromszakaszos fegyverszüneti megállapodás egy korábbi, 2024-ben bemutatott, az ENSZ által is támogatott amerikai terven alapult. Célja a háború végleges lezárása, a Gázai övezet helyreállítása, státuszának rendezése az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításával. A tűzszüneti megállapodás egyiptomi, katari és amerikai közvetítéssel jött létre, amerikai garanciával. Azonban Izrael nem tartotta magát a megállapodáshoz, és 2025 márciusában egy izraeli meglepetésszerű támadással kiújult a háború.

A Gázában zajló népirtás, a háború és az izraeli zárlat nyomán kialakult gázai humanitárius katasztrófa óriási nemzetközi felháborodást keltett, és nagy visszatetszést váltott ki a hagyományosan Izrael kikezdhetetlen támogatójának számító Egyesült Államokban is, ahol egyre több politikus is felszólalt Izrael feltétel nélküli támogatása ellen. Trump e nemzetközi és otthoni fejlemények nyomán kényszerült érdemi fellépésre.

Tervében szerepel az azonnali tűzszünet, a hadifoglyok visszajuttatása Izraelbe és Gázába, a gázai fegyveres ellenállási szervezetek lefegyverzése, az övezet fegyvermentesítése, egy nemzetközi békefenntartó erő létrehozása, a Gázát irányító technokrata palesztin kormány felállítása nemzetközi felügyelet alatt, a szétbombázott és lerombolt Gázai övezet újjáépítése. Ami nem szerepel benne, az a palesztinoknak adott garanciák, határozott ütemterv szabott időpontokkal, és a palesztinok önrendelkezési jogának elismerése, az önálló palesztin állam létrehozása a megszállt palesztin területeken.

A tervet támogatta többek között Franciaország, Németország, Oroszország, Spanyolország, Olaszország, Törökország, Katar, Jordánia és az Egyesült Királyság is. Trump bejelentése előtt a Hamász elutasította a lefegyverzésre vonatkozó pontot.

2025. október 3-án a Hamász kiadott egy közleményt, amelyben beleegyeztek minden túsz elengedésébe, és „a Gázai övezet feletti irányítás átadásába egy független palesztin technokrata testületnek.” Trump kijelentette, hogy az utóbbi pont kulcsfontosságú, és ha a Hamász hatalomban akarna maradni, kiiktatná a csoportot.

Október 8-án Trump úgy nyilatkozott, hogy a két fél megegyezett a béketerv első fázisának végrehajtásáról. A megegyezés szerint a Gázai övezetből történő részleges izraeli kivonulást követő 72 órán belül 2000 palesztin fogolyért cserébe, elengednek minden élő izraeli foglyot. A tűzszünet október 10-én lépett életbe.

Előzmények

2023. október hetedikén a Gázai övezetben működő palesztin fegyveres ellenállási szervezetek a Hamász vezetésével váratlan, nagyszabású rajtaütést indítottak izraeli célpontok ellen. Ennek keretében a palesztinok körülbelül 3000 kezdetleges, házi készítésű rakétát lőttek ki Izraelre, palesztin harcosok áttörték az Izrael által a Gázai övezet köré épített műszaki zárat (hét méter magas kerítés, kamerák, érzékelők, önműködő gépfegyverek és őrtornyok kiterjedt rendszerét), laktanyákat, támaszpontokat támadtak meg, zsidó telepekre és településekre hatoltak be és számos foglyot ejtettek, akiket a Gázai övezetbe vittek. A palesztinok támadásukat al-Aksza áradás műveletnek (arabul: عملية طوفان الأقصى) nevezték. A palesztin támadásra válaszul Izrael totális háborút indított a Gázai övezet ellen. Az óriási pusztítással és rengeteg polgári áldozattal járó Gázai övezet elleni izraeli hadműveletek, bombatámadások és az izraeli politikusok nyilatkozatai gyorsan kikezdték a nemzetközi együttérzést. Az ENSZ és a világ emberi jogi szervezetei azonnali tűzszünetet követeltek.

A Gázai övezetet ért pusztító izraeli bombatámadások nyomán 2023. október 27-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta az ES-10/21 jelű határozatot, amely azonnali és tartós emberiességi tűzszünetre és a harcok beszüntetésére szólított fel. A határozati javaslatot Jordánia nyújtotta be, miután több korábbi határozathozatali kísérlet kudarcba fulladt a Biztonsági Tanácsban. Bár a megszavazott határozat nem kötelező érvényű, elfogadására az izraeli kormányzat ingerülten reagált. Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete a határozatot megszavazó országokat azzal vádolta, hogy a "náci terroristák védelmét" támogatják Izraelé helyett, az ENSZ-ről pedig kijelentette, hogy az már nem bír semmiféle legitimitással vagy jelentőséggel.

Hosszas Katar közvetítette tárgyalások után 2023. november 24-én, helyi idő szerint reggel hét órakor életbe lépett egy rövid tűzszünet, melynek keretében a palesztin fegyveres szervezetek szabadon engedték az általuk október hetedikén foglyul ejtettek egy részét, cserébe izraeli börtönökben politikai okokból fogvatartott palesztin rabok szabadon bocsátásáért. Az eredetileg négynaposra tervezett tűzszünetet meghosszabbították. A tűzszünet december elsejének reggelén ért véget. A harcok újrakezdődtek.

2024. március 25-én az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa a 2728. számú határozatával a feleket azonnali, legalább a Ramadán végéig tartó tűzszünetre szólította fel, amely egy tartós, fenntartható tűzszünethez vezet. Követelte továbbá valamennyi túszként fogva tartott személy feltétel nélküli szabadon bocsátását, valamint, hogy a felek tartsák be a nemzetközi jog által rájuk rótt kötelezettségeiket, minden általuk fogva tartott személlyel kapcsolatban. Végül felszólított a Gázai övezet polgári lakossága védelmének megerősítésére és az övezetbe irányuló humanitárius segély tömeges bejutását gátló minden akadály megszüntetésére.

2025. január 19-én ideiglenes tűzszünet lépett életbe a Hamász és Izrael közt. A tűzszünet keretében fogolycserékre kerül sor a felek közt, az otthonaikból elűzött palesztinok pedig visszatérhetnek korábbi lakóhelyükre. A háromszakaszos fegyverszüneti megállapodás egy korábbi, 2024-ben bemutatott, az ENSZ által is támogatott amerikai terven alapult. Célja a háború végleges lezárása, a Gázai övezet helyreállítása, státuszának rendezése az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításával. A tűzszüneti megállapodás egyiptomi, katari és amerikai közvetítéssel jött létre, amerikai garanciával.

A megállapodás szerint a tűzszünet első szakaszában Izrael és a gázai palesztin ellenállási szervezetek foglyokat cseréltek, így az izraeli foglyok többsége hazatérhetett. Ebben az egyezség szerint 2025. március elsejéig tartó szakaszban Izraelnek a harci cselekmények szüneteltetése mellett biztosítania kellett volna az élelmiszer, gyógyszer, humanitárius segély és üzemanyag (napi 600 kamion), nagy mennyiségű ideiglenes hajlék (200000 sátor és 60000 konténerház) és a romeltakarításhoz szükséges építőgépek (talajgyaluk, daruk) Gázai övezetbe történő zavartalan bejutását. Azonban Izrael az egyezményt már annak első napjától számtalanszor megsértette. Akadályozta a segélyszállítmányok és nélkülözhetetlen eszközök Gázai övezetbe jutását, és folytatta a Gázai övezeten belüli fegyveres akcióit, számos palesztin életét kioltva.

2025 januárjában és február elején kerültek nyilvánosságra Trump gázai háború lezárására vonatkozó elképzelései, ami szerint az övezet palesztin lakosságát kitelepítették volna, az Egyesült Államok pedig átvette volna az irányítást az övezet felett.

2025. március 18. hajnalán az izraeli hadsereg kiterjedt légi- és tüzérségi támadást indított a Gázai övezet ellen. Az izraeli csapások több, mint 300 palesztint öltek meg. Az izraeli támadás nyomán összeomlott az amerikaiak garantálta januári tűzszüneti megállapodás. Kiújultak az izraeli hadsereg és a palesztin ellenállók közti fegyveres összecsapások, az izraeli hadsereg alakulatai pedig ismét megszálltak korábban kiürített gázai területeket. A Gázai övezet március másodikán újrakezdett zárlata emberiességi katasztrófa kialakulásához vezetett; súlyos élelmiszerhiány alakult ki, ami 2025 júniusára egyértelmű és letegadhatalan éhínséghez vezetett az övezetben. Mind gyakrabban jelentek meg képek és híradások a nemzetközi sajtóban alultáplált emberekről, éhen halt gyermekekről. Az ENSZ és szervezetei és nemzetközi emberi jogi szervezetek egyaránt hangosan bírálták és elítélték Izraelt az általa szándékosan előidézett gázai humanitárius katasztrófa miatt.

A Trump-féle elképzelésekre válaszul Egyiptom és Katar bejelentette, hogy a Gázai övezet helyreállítására és jövőjére vonatkozó új, alternatív tervet dolgoznak ki, amely nem jár a palesztin lakosság elűzésével, etnikai tisztogatással. A tervet 2025. március 4-én, egy Kairóban tartott értekezleten tárgyalták meg, és fogadták el az arab országok vezetői. Az azt megelőző évtizedek tapasztalataiból okulva a tervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felhatalmazott, ENSZ-ellenőrzés alatt álló békefenntartó haderő Gázai övezetbe vezénylését kívánta, hogy Izrael ne rombolhassa le ismét a helyreállított övezetet, mint korábban.

Az arab tervet Izrael és az Amerikai Egyesült Államok elutasította, azonban elnyerte az Iszlám Együttműködés Szervezetének és Kína kormányának támogatását. A tervet támogatásáról biztosította az EU nagy tagországai közül Franciaország, Németország és Olaszország, valamint Nagy-Britannia is.

2025. június 27-én Spanyolország, Szlovénia és Írország felszólította az EU tagországait, hogy érdemben lépjenek fel Izrael ellen, az EU vezessen be szankciókat az izraeli jogsértések és háborús bűnök miatt, és függesszék fel az EU–Izrael Társulási Egyezményt.

A fokozódó tagországi nyomás hatására 2025 júliusában Kaja Kallas az EU külügyi biztosa bemutatta elképzeléseit az EU Izraelt büntető lehetséges intézkedéseivel kapcsolatban.

2025. szeptember tizenhatodikán kiadott jelentésében az ENSZ tényfeltáró bizottsága hivatalosan is népirtásnak nevezte Izrael Gázai övezet elleni háborúját. A bizottság szakértőinek véleménye szerint Izrael háborújának során a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezményben meghatározott öt bűntettből négyet elkövetett, nevezetesen: gyilkosság, súlyos testi vagy lelki sérülés okozása, olyan életkörülmények szándékos előidézése, amelyek célja a palesztinok teljes vagy részleges elpusztítása, valamint a születések megakadályozását célzó intézkedések bevezetése.

2025. szeptember tizennyolcadikán az ENSZ Biztonsági Tanácsának tíz választott tagországa, Algéria, Dánia, Görögország, Guyana, Pakisztán, Panama, Dél-Korea, Sierra Leone, Szlovénia és Szomália határozati javaslatot terjesztett a BT elé, amely azonnali, feltétel nélküli és állandó fegyverszünetet követelt a Gázai övezetben, és a még Gázában őrzött foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, valamint a Gázába irányuló segélyekre vonatkozó minden korlátozás megszüntetését követelte. A határozatra a BT 15 tagja közül 14 igennel, míg az Egyesült Államok nemmel szavazott, ezzel megakadályozva annak elfogadását. Ez volt a hatodik amerikai vétó a Biztonsági Tanácsában a gázai háborúra vonatkozó határozati javaslatok kapcsán. Az amerikai vétó Izraeltől dicséretet kapott, azonban kiváltotta a tanács többi tagjának nemtetszését.