Puškovac () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 26, közúton 32 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 15 km-re északkeletre, Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, 146-371 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-4-1 A területén átfolyik a Kriva, más néven Puškovačka-patak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb743515Bosnyák10Horvát13Jugoszláv30Egyéb61Összesen754519
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bjelinai járáshoz és Tutnjevac községhez tartozó településnek 45 háztartása és 292 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Bjelinai járáshoz és Koraj községhez tartozó településen 80 háztartást és 505 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került.
Nevezetességei A Legszentebb Istenanya születése (Kisboldogasszony) tiszteletére szentelt ortodox temploma. A 15x11 méteres templom építése 2000-ben kezdődött. Az alapokat Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 2000. szeptember 17-én. A telket, amelyen a templom épült, Andrija Stjepanović ajándékozta Milin Selóból. A templom tervét Stojko Grubač építész készítette Banja Lukából. A templomot 2008. szeptember 20-án szentelte fel az illetékes püspök, Vasilije.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései