I. Muhammad hafszida szultán 1249-től haláláig.
Élete I. Jahja hafszida szultán fia és utóda. Édesapját 1249-ben követte őt a trónon. Az „a hívők emírje” címet vette fel, és Túniszt egy virágzó, számos műemlékkel ékesített mediterrán kikötővé tette. Tlemcen és Fès királyságai ekkor elismerték az ő felséguralmát.
1270-ben, amikor a nyolcadik keresztes hadjárat Túnisz felé tartott, al-Mustansir kész volt megkeresztelkedni, amennyiben egy keresztény katonai erő jelen volt, hogy megóvja népének haragjától. Tudjuk, hogy egy tunéziai követség 1269 őszén Franciaország udvarában járt, de a tárgyalások tartalma nem ismert. IX. Lajos francia király genovai hajóhadával 1270. július 18-án partra szállt Túnisznál, ám a reményekkel ellentétben a tunéziai szultán nem mutatott hajlandóságot a megtérésre, bezárkózott a városba, és segítségért hívta a mamelukokat. IX. Lajos betegsége miatt augusztus 25-én halt meg Túnisznál, mielőtt megérkezett volna testvére. Anjou Károly erős erősítésekkel partra szállt, és átvette a keresztes hadjárat parancsnokságát.
A tömeges partraszállás kilátásától megrémült muszlimok feladták taktikájukat: harci csoportokat alkottak, így a keresztesek valódi csatát tudtak vívni, melyben Szicília királya és Artois-i Robert gróf rátámadtak, és szétzúzták őket. Muhammad tárgyalni akart, és október 30-án egyezség született. Túnisz szultánja Szicília vazallusává vált, és 210 000 uncia arany kártérítést fizetett, újra megindítva a Szicília királyának járó adófizetést.
1272 szeptemberében Anjou Károly egy követséget állított fel, amelynek tagjai voltak Robert l’Enfant jogász, Matteo de Riso Messinából és Nicolò de Ebdemonia Palermóból, hogy beszedjék a szultán által fizetendő adót. Ehhez a küldöttséghez megbízható embereket is csatolt, mint Giovanni da Lentini és Jacques de Taxi.
Muhammad 28 évnyi uralkodás után hunyt el 1277-ben. A trónon fia, II. Jahja követte.
A Hafszidák családfája
Fordítás
Források Gérard Sivéry, Philippe III, le hardi, Paris, Fayard, 2003, 360 p. (). Jean Richard, Saint Louis, roi d’une France féodale, soutien de la Terre sainte, Paris, Fayard, 1983 (réimpr. 1990). Augustin Fabre, Histoire de Provence, éd. Feissat aîné et Demonchy, Marseille, 1834, pp. 207-209. Judith Bronstein, The Hospitallers and the Holy Land: Financing the Latin East, 1187-1274, éd. Boydell Press, Rochester, 2005, p. 99. Benoît Grévin, Maghreb-Italie : des passeurs médiévaux à l'orientalisme moderne. XIIIe-milieu XXe siècle, éd. École française de Rome, Rome, 2010, p. 53 (lire en ligne [archive]).
Kapcsolódó szócikkek Tunézia uralkodóinak listája
Kategória:1228-ban született személyek Kategória:1277-ben elhunyt személyek Kategória:Hafszidák