I. Umar hafszida szultán 1284-től haláláig.
Élete I. Jahja hafszida szultán fia volt. Édesapja 1249-es halála után évtizedeken át testvérei és unokaöccsei uralkodtak. 1284-ben, amikor a trónbitorló Ahmad ibn Abu Umar elveszítette a beduinok támogatását, a nemesség Umárt hívta meg a trónra. A korabeli krónikák jámbor és békeszerető emberként írják le, aki helyreállította az állam központi hatalmát, és nagy gondot fordított a vallási építészetre.
Uralkodása elején a katalánok elfoglalták Djerba szigetét, és megállapodást kötöttek, amely szerint a keresztények letelepedhettek Tunéziában. 1285-ben az uralkodó helyreállította az egyiptomiak által fizetett adót, amelyet korábban a szicíliai Capetingeknek fizettek, de mostantól a Hafszidák kapták meg. Ugyanebben az évben Abú Zakarija Jahja, I. Ibráhím szultán fia és Umar unokaöccse, fellázadt, az arab szomszédok támogatásával. Elfoglalta a kalifa nyugati birtokainak nagy részét, köztük Béjaïát és Constantine-t. 1286-ban Abú Zakarija Jahja megtámadta Tuniszt, a Hafszidák fővárosát, de visszaverték, és délre kellett menekülnie, ahol elfoglalta Gabès-t. Ezután kénytelen volt elhagyni Tripolitániát, mivel fővárosát, Béjaïát, a tlemceni Abdalwadidák – akik névleg a Hafszidák szövetségesei és hűbéresei – megtámadták.
Ebben az időszakban Tozeur, Gabès és a Dzseríd vidékének egyes sejkjei gyakorlatilag függetlenné váltak, és a dél-tunéziai és tripolitániai arabok nyíltan ellenségesek voltak Umarral szemben. Hűségük biztosítása érdekében az uralkodó földeket adományozott nekik, és adókedvezményeket nyújtott.
1286–1287-ben az aragóniai királyság szövetséget kötött a marokkói Marínidákkal, abban a reményben, hogy elfoglalják Ifrikija partvidékét. Az aragóniaiak egy Ibn al-Dabus nevű trónkövetelőt támogattak – egy almohád herceget, aki a katalán udvarban talált menedéket –, de kísérletük a kalifa megdöntésére kudarcot vallott. Időközben bú Zakarija Jahja 1294-re visszaszerezte az egész területet Constantine déli részén, és Gabès ura is elismerte a béjaïai emír fennhatóságát.
I. Omár 11 éves uralkodás után 1295-ben meghalt, és a trónt Abú Aszid Muhammad, II. Jahja szultán utószülőtt fia örökölte.
A Hafszidák családfája
Jegyzetek
Fordítás
Források L'histoire du Moyen-Orient : études sur la société, l'économie et le droit du Moyen-Orient. Roxanne Éléni; Sabra, Adam; Parasite, Pétra. Brill, 2010. () . Histoire du Maghreb à l'époque islamique. Abun-Nasr, Jamil M. Cambridge University Press, 1987. () . Cet article est partiellement ou en totalité issu de l’article de Wikipédia en russe intitulé « Абу Хафс Умар I аль-Мустансир » (voir la liste des auteurs).
Kapcsolódó szócikkek Tunézia uralkodóinak listája
Kategória:1245-ben született személyek Kategória:1295-ben elhunyt személyek Kategória:Hafszidák