IV. Ahmad hafszida szultán 1542-től 1573-ig.
Élete 1542/1543-ban apja, VI. Muhammed hafszida szultán trónfosztása és megvakítása után vált tunéziai szultánná. A La Goulette spanyol kormányzója Ahmed helyett inkább testvérét, Abd al-Malikot támogatta, aki versengeni kezdett vele. `Abd al-Malik egy alkalommal álruhában Tuniszba lopakodott, elfoglalta a kasbahot egy kisebb csapattal, és kikiáltatta magát szultánnak. A spanyolok, akik segítették őt a hatalomra jutásban, megkövetelték a tartozások és egyéb kártérítések kifizetését az új uralkodótól. Ő rendezte a tartozásokat, de mindössze 36 nap uralkodás után valószínűleg megmérgezték a környezete tagjai.
Tunisz lakossága küldöttséget küldött a spanyol képviselőhöz, hogy szabadon engedjék Abû Abd Allâh Muhammad al-Hasan egyik fiát, akit túszként tartottak fogva, hogy őt ültessék trónra. De a kormányzó, Tovar úgy ítélte meg, hogy a herceg nem szolgálná a spanyol érdekeket, ezért Abd al-Malik 12 éves fiát nevezte ki, aki azonban képtelen volt – a spanyolok védelme ellenére – megfékezni a romló helyzetet. Ahmed, aki vidékre menekült, sikeresen maga mellé állított arab törzseket, akik fegyveres kontingenseket adtak neki, és így végül elfoglalta Tunisz kasbahját. A fiatal uralkodó alig tudott a spanyolokhoz menekülni La Goulette-ben.
A spanyolok ekkor tárgyalásokat kezdtek Ahmeddel, hogy szövetségessé tegyék. Ezek a tárgyalások béke- és barátsági szerződéseket eredményeztek 1547. január 24-én, 1548. január 5-én, illetve 1550. december 28-án. Az utóbbi szerződés hat évre szólt, amelyet V. Károly német-római császár 1555. június 6-án meghosszabbított. Eközben, vaksága ellenére, VI. Muhammed nem veszítette el reményét trónja visszaszerzésére. Két hűségesével 1548-ban elindult Olaszországba, átszelte a félszigetet és a Tirolt, majd találkozott V. Károllyal Augsburgban. Valószínűleg ígéreteket kapott a császártól, mert 1550-ben részt vett a spanyolok oldalán Mahdia ostromában, hogy kiűzzék onnan a kalóz Dragutot, aki a várost használta rejtekhelyéül. VI. Muhammed azonban az ostrom során meghalt, feltehetően fia, Ahmad küldöttei mérgezték meg.
Amikor a spanyolok elfoglalták Mahdiát, Ahmad saját fiát nevezték ki kormányzónak, ami azt mutatja, hogy Ahmad ugyanabba a helyzetbe került a spanyolokkal szemben, mint apja korábban. Eközben a tunéziai törzsek mozgolódni kezdtek, és a part menti városok sem voltak biztonságban. Az általános bizonytalanság miatt a spanyolok megerősítették La Goulette védelmét. Ugyanakkor Ahmed nem tartotta be szigorúan a spanyolokkal kötött szerződéseket: nem fizette a spanyol őrség fenntartásának költségeit, és a mórok támadásokat intéztek La Goulette ellen. Az oszmánok, bár sikertelenül próbálták megtámadni Máltát, fenyegették a spanyol helyzetet, ezért V. Károly utódja, II. Fülöp spanyol király újabb megerősítéseket rendelt el.
1569-ben Uludj Ali, az oszmán szultán támogatásával, elhatározta, hogy visszafoglalja Tuniszt, amelyet 1535 óta a spanyolok irányítottak. Ez a fenyegetés Ahmadot arra késztette, hogy közeledjen a spanyol kormányzóhoz, akivel korábban rossz viszonyban volt, és katonai segítséget kért tőle. A kormányzó azonban alig rendelkezett elegendő erővel La Goulette védelmére, így nem tudott hadakat küldeni Ahmednek. Így Ahmed egyedül próbálta meg felvenni a harcot Uludj Alival. Az első összecsapásokban Béja és Sidi Ali El Hattab közelében vereséget szenvedett: csapatai megfutamodtak, és csak gyors menekülésének köszönhette életét, amikor La Goulette erődítményébe menekült. Uludj Ali végül 1569 december végén könnyedén elfoglalta Tuniszt, de sikertelenül próbálta meg elfoglalni La Goulette-et.
Ahmadot végül 1573-ban letaszították trónjáról, és helyére testvérét, VII. Muhammadot ültették. A volt szultán 1575-ben fogságban halt meg a szicíliai Termini Imeresében.
A Hafszidák családfája
Fordítás
Források Jacques Heers, Les Barbaresques, Paris, Place des éditeurs, 2016, 318 p. (, lire en ligne [archive]), p. 104. La forteresse de La Goulette est restaurée et agrandie vers 1555 d'après une inscription sur marbre qui paraît avoir été gravée à l'occasion de cet événement. On avait édifié quelque temps auparavant le fort de Saint-Jacques sur l'îlot de Chikly. Commencés en 1565, les travaux ne furent terminés qu'en 1569. On ajoute à la forteresse une enceinte bastionnée et une esplanade fortifiée, le tout entouré de fossés profonds où pénètrent les eaux de la mer et du lac de Tunis. On augmente les effectifs de la garnison qui sont portés à 12 000 hommes comprenant 5 000 Espagnols, 4 000 Italiens et 3 000 Allemands. « Mulay Ahmad [archive] », sur collections.mfa.org, Musée des Beaux-Arts de Boston (consulté le 23 mars 2024)
Kapcsolódó szócikkek Tunézia uralkodóinak listája
Kategória:Hafszidák Kategória:Az 1500-as években született személyek Kategória:1575-ben elhunyt személyek