A louvre-i ékszerrablás keretei között a párizsi Louvre művészeti múzeumból építőmunkásoknak álcázott tolvajok nyolc darab francia királyi koronaékszert loptak el, mintegy 88 millió euró értékben 2025. október 19-én. Az ékszerek az Apolló-galériában () voltak kihelyezve. 1998 óta ez volt az első műkincslopás a múzeumból. A kár mértéke mellett az eset amiatt is egyedülálló, mert a rablást nappal hajtották végre és nagyon rövid idő alatt sikerült keresztül vinni.
A betörés végrehajtása Az elrabolt ékszerek részben XV. Lajos francia király koronázási kollekciójának részét képezték. A betörők félórával a nyitást követően, 09:30-kor léptek a galériába narancssárga színű munkásruhában, símaszkkal az arcukon. Az objektumot a Szajna felől közelítették meg, és egy teherautós elektromos daruskosár segítségével léptek az erkélyre. Az üveget ezt követően betonkörfűrésszel átvágták, majd kiiktatták a biztonsági rendszert. A helyszínen tartózkodó őröket eszközeikkel tartották sakkban, majd elemeltek kilenc darab ékszert a vitrinből, ezután pedig leereszkedtek, ahol két társuk már várta őket és elektromos rollereken elmenekültek a helyszínről. Menekülés közben elveszítették Eugénia francia császárné koronáját, így az megmenekült.
Közben, vélhetően a nyomok eltüntetése céljából, egyikük a daru kosarát próbálta felgyújtani, de egy múzeumi alkalmazott megakadályozta ezt.
A betörők hét perc alatt végeztek. Menekülésükkor a Périph-sugárúton, majd az A6-os autóúton haladtak.
A Louvre csak október 22-én nyitotta meg újra a kapuit, de az Apolló-galériát továbbra is zárva tartják.
Következmények bélyegkép|jobbra|280px|A déli homlokzat felőli ún. IX. Károly-erkély, ahonnan a rablók behatoltak a múzeumba bélyegkép|jobbra|280px|Eugénia császárné koronája, amit a rablók véletlenül elejthettek, emiatt a császári fejdísz kissé megsérült
A történtek után Laurence des Cars, a Louvre igazgatója elismerte felelősségét és lemondott. A betörés sikeres kivitelezéséhez hozzájárult, hogy az Apolló-galériát egyetlen, nyugat felé néző kamera figyeli, míg az elkövetők déli irányból jöttek. Ennek az egyébként már elavult kamerának a látószöge nem fedte le az erkélyt. A többi kamera ki volt kapcsolva, továbbá más, még működő riasztók sem szólaltak meg. Az is nyilvánvaló, hogy a betörés profi módon volt megtervezve, s az elkövetők kihasználták, hogy a környéken és a Louvre ezen részén felújítások folytak akkor, ezért tudták magukat munkásnak álcázni, nem keltve így feltűnést.
Annak veszélye is fennáll, hogy az ékszereket már kivitték az országból és talán darabokra is szedték a könnyebb értékesítés végett. Ezzel szemben Arthur Brand holland művészettörténész bizakodóbb, s úgy véli az ékszerek még mindig Franciaországban lehetnek.
Rachida Dati kulturális ügyi miniszter nem fogadta el Cars lemondását, sőt jelezte, hogy indítványozni fogja egy önálló rendőrőrs kialakítását a Louvre-on belül, mert meglátása szerint negyven éven át a szőnyeg alá söpörtek bizonyos dolgokat a biztonsági intézkedések hiányosságával kapcsolatban, így a felelősség közös, másokat is érint. Emmanuel Macron francia elnök a francia „nemzeti örökség elleni támadásként” értékelte a betörést. Számos hírben a kár eszmei mértékét a 2019-es Notre-Dame-tűzesethez mérték. Több sajtóorgánum úgy vélte, hogy a jövőre esedékes országgyűlési választásokon a szélsőjobboldal központi kampánytémája lesz a rablás, ugyanakkor a baloldal is ennek hatására fog nagyobb hangot adni Datival szembeni nemtetszésének. A Corriere della Sera olasz napilap elemzésében úgy értékeli, hogy a válságok által már eddig is meggyengített francia kormány tekintélyét ez a nagy visszhangot kiváltó rablás tovább fogja rombolni.
François Hollande, Franciaország volt elnöke ugyanakkor célzott arra, mivel az országban több hasonló, múzeumokat ért támadás volt már az elmúlt időben, hogy a Louvre-ban elkövetett rablásnak is külföldi, valószínűleg oroszországi szálai lehetnek. Bár nem fejtette ki részletesebben gondolatait, de Hollande utalt arra, hogy ez egy destabilizációs kísérlet része is lehet akár. Hasonló jellegű rablásokat követtek el ugyanakkor Németországban és az Egyesült Királyságban is.
A múzeum dolgozói már korábban jelezték, hogy hiányosságok tapasztalhatók a Louvre biztonsági rendszerében, amely alulfinanszírozottságból fakadt, s a kormányt is figyelmeztették az infrastruktúra rossz állapotára. A szakszervezetek is felpanaszolták a kulturális ügyi minisztériumnak, hogy a múzeum a vagyonvédelmi és biztonsági szakemberek létszámát csökkenti, de a panaszokat nem hallgatták meg. A múzeum költségvetésének 68%-a önfinanszírozásból valósult meg. A Louvre azon szárnyában, ahol a rablás is történt, csupán a termek harmadában volt kamera. Bár a múzeumban magánforrásból finanszírozott felújítási programok kezdődtek, de azok legkésőbb 2031-ben fejeződnek be. A sajtóban felmerült az is, hogy visszaélések történtek és a pénzügyi forrásokat is másra költötték el, ám ezt Cars személyes támadásként jellemezte.
A rablást követően a múzeum úgy döntött, hogy a legértékesebb tárgyak egy részét biztonságosabb helyre szállítja, mindaddig, amíg a Louvre biztonsági rendszerét nem modernizálják kellőképpen.
Reakciók Jean d'Orléans, Mária Amália leszármazottja »szomorúságát« fejezte ki nyilatkozatában, mivel az ékszereket a francia történelem értékes tanúinak és nemzeti összekötő kapocsnak nevezte. Louis de Bourbon, XIV. Lajos (a Napkirály) leszármazottja felháborodva értékelte az esetet, erkölcsi válságról beszélt és bírálta a politikusokat, a francia nemzeti kincsek »elherdálását« és a francia múlt »elkótyavetyélését« olvasva a fejükre.Jonathan Jones, a The Guardian brit napilap újságírója kritizálta ezeket a kijelentéseket, mert Franciaország már rég nem monarchia, ezért nemzeti szimbólumként kevésbé jöhetnek szóba. Gérald Darmanin francia igazságügyi miniszter szerint a rablás nagyon negatív képet fest Franciaországról.
Az angol Peter Fowler, a Westminster Group vezetője, amely a londoni Tower biztonságáért is felügyel rámutatott arra, hogy az egyszerűen végrehajtott rablás mindent elárul a Louvre biztonsági rendszerének helyzetéről.
A nyomozás Egy nappal a betörést követően az Interpol nyomban felvette az elrabolt ékszereket a lopott műkincsek adatbázisába.
Laurent Nuñez belügyminiszter utasítására a francia rendőrség több mint száz nyomozóval fogott az ügy kivizsgálásához. A felderítést a különleges rablásellenes ügyosztályt, a Brigade de répression du banditisme (BRB) végzi.
A betörők menekülési útvonalán a rendőrség megnézte az összes fellelhető térfigyelő-kamera felvételét. A tettesek a helyszínen hagytak néhány eszközt, így elektromos szerszámokat, gázpatronnal működő lángfúvót, benzint, kesztyűt, kézi adóvevőt, takarót.
A nyomozás eddigi adatai alapján a tettesek a behatoláshoz használt daruskosarat Louvres-ből tulajdonították el. A Le Figaro értesülései szerint a tulajdonos meghirdette az interneten a darut, amelyre október 10-én a vevők jelentkeztek is, ám amikor találkozott velük az adásvétel lebonyolítása érdekében, azok megtámadták és a darut elvitték. A tulajdonos akkor azonnal feljelentést is tett a csendőrségen.
A tolvajok az eszköz álcázása érdekében átfestették a darut szállító teherautót és hamis rendszámmal látták el, amely szintén profizmusra vall.
A feketepiaci értékesítése a műkincseknek a tapasztalatok szerint jóval áron alul van a magas kockázat miatt. Annak érdekében, hogy nehezebben lehessen azonosítani őket, az ékszerekben levő drágaköveket megpróbálhatják átcsiszolni, amely szintén csökkenti az eredeti értéküket.
Október 25-én a rendőrség letartóztatott egy lehetséges gyanúsítottat a Charles de Gaulle repülőtéren, aki épp Algériába készült távozni. Nem sokkal később még egy személy került őrizetbe, aki Maliba tartott volna. Ezenkívül olyan digitális bizonyítékok kerültek elő, amelyek arra engednek következtetni, hogy a rablókat belső ember, egy biztonsági őr segítette, aki bizalmas információkat súghatott a múzeum biztonsági rendszerének gyengeségeiről. A két elfogott gyanúsított részleges beismerő vallomást tett.
Az ellopott tárgyak Az ellopott ékszerek értéke mintegy 88 millió euróra rúgott. Szakértők és a sajtóban tett észrevételek szerint a rablóknak még módjuk lehetett volna más ékszereket is zsákmányolni további 51 millió euró értékben, ezenkívül a rendkívül híres és messzemenően értékes ún. Régens-gyémántot, amely Fülöp orléans-i hercegről kapta a nevét, s amely a világ legtisztább és legszebb ékköve 426 karáttal (értéke mintegy 60 millió dollár). Vincent Meylan francia történész szerint a rablók tisztában lehettek, hogy a legismertebb darabok nem igazán találhatnak vevőre, mint azok az ékszerek, amelyek kevésbé ismertek a francia vagy a világ nyilvánossága előtt.
Az ellopott ékszerek korábbi birtokosai
Érdekességek A rablásnál használt daru egy német Böcker-típusú emelőgép. A cég kihasználta a rablás keltette médiaszenzációt és egyik reklámjukban az Apolló-galériához felnyúló, a rablásnál használt létra képét használták fel a következő jelmondattal: Wenn’s mal wieder schnell gehen muss (Amikor nagyon kell sietni). Alexander Böcker, a cég ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy kis humorral akarták felhívni a figyelmet a cégre, de a rablást természetesen ő maga is elítéli.
Következmények
2026. február 24-én az eset és más problémák miatt lemondott Laurence des Cars, a múzeum igazgatója.Hónapokkal a nagy Louvre-lopás után távozik az igazgató
Megjegyzések
Jegyzetek
További információk
Kategória:Franciaországi bűncselekmények Kategória:2025