Podgora () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 32, közúton 43 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 14 km-re délkeletre, Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, 300-740 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-4-4 A település 1955 óta viseli ezt a nevet, addig Zlo Selo néven emlegették. A település a Janja folyó forrásvidékén fekszik, de néhány kisebb falucska magasabban helyezkedik el a hegyoldalakon és a lejtőkön. Van ház a pataknál és a felette lévő oldalakon, valamint a Stolica erdő (és hegy) mögött is. Orlovine két patak között fekszik, amelyek az Okruglica-hegy alatt a Janjába torkolnak. Muzeli vagy Muzelje a Janja jobb oldalán, és a hegyoldalban, Aćimovići pedig tőle balra található. Ezekben a nagyobb falvakban a házak egymástól különálló csoportokban állnak (ilyenek Muzele, Simići, Rakići, Ilići, Stjepanovići falucskák is). Vannak még kisebb falvak is, mint Petkovići, Mitrovići és Rožanj, melyek az azonos nevű dombokon fekszenek. Podgora egy tágas határral rendelkező település. De nemcsak szétszórt, hanem nagyon kedvező terepen is fekszik. Rožanj falucska különösen távoli és nehezen megközelíthető.
A fontosabb források a Spasovnica, Dumača, Brezevača, Stari ambar, Podić, Naćinovača (a Načina njiván), Lučica. Donji Petkovićiban négy helyen sós vizű forrásai vannak. A fontosabb dűlőnevek Volijerice, Brezovice, Stari ambar, Dulovina, Jabukovača, Kruškovača, Zajednica, Strane, Krčavina, Do, Stanara, Dumača, Zlatovo, Brezovice, Utrna, Čairac, Paulja, Bijela zemlja, Naćinovača, Jezero, Luka, Oskrušica, Smreke, Gajić, Viganj, Otave, Rastovi, Bijele šljive, Dokinovača, Bareš, Međa - bašča, Kamenica, Brezova njiva, Šuplji do, Kozji do, Ravnješ, Suvati, Klisaljka, Strana, Brezovača, Siga, Selište, Duge njive, Zbjeg, Brezova njiva, Kalemi, Orlovine, Gaj, Begovište, Debela lipa, Stolice, Slatka kruška, Rakovac, Usjeline, Pod, Slatina, Klisaljka, Kolimer és mások. A faluban és környékén sok erdő van, különösen jelentős a falu feletti Zlatovon.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb513230Bosnyák00Horvát11Jugoszláv50Egyéb00Összesen519231
Története A hagyomány szerint a falut eredetileg Dobrićnak hívták, de a falu népe nem akart engedelmeskedni és meghajolni a törökök előtt. Amikor a szultánt értesítették erről, azt mondta: „Ez már nem Dobrić, hanem Zlo Selo.” Mások szerint a falut azért nevezték Zlo Selónak (azaz gonosz falunak), mert muszlim és keresztény esküvői vendégek találkoztak itt, és ölték meg egymást, hogy mindannyian elpusztultak. Megint mások szerint a törökök azért nevezték a falut Zlo Selónak, mert a falu lakói Busia közelében megöltek egy törököt. Utrnának azért mondják azt a településrészt, mert régen ott tövisek (trn) voltak, ezért gyökerestül kitépték őket. Viganj helyén régen faluháza állt. Az egyik tölgyfán egy juharfa „kopogtatót” lógattak le: a kopogás a falugyűlésre való összehívást jelentette. Orlovina helyén a Zbjeg-mező volt. Régen erdő volt itt, és az emberek a pestisjárvány idején ebbe az erdőbe menekültek. A hagyomány szerint már akkoriban is éltek szerbek a faluban, köztük Rakić család is. Brezoviciben, a Tuzla-Priboj út közelében, körülbelül 25 stećak található. Az egyiket spirálmotívum díszíti. A stećakon kívül földbe süppedt régi sírtáblák is vannak. Rikovac helységben, valamint a jelenlegi temető közelében is található stećak. Busia irányában régi macskaköves út maradványai találhatók. Azt mondják, hogy ez a Prokleta Jerina (Elátkozott Jerina) útja. Régen a helyiek a Spasovnicán található Spasovnica-víznél imádkoztak. A hely eredeti nevét, a Zlo Selót, 1955-ben változtatták Podgorára, mivel a falu a Majevička podgorinában, a Majevica hegyei alatt található.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Priboj községhez tartozó településnek 60 háztartása és 362 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 108 háztartást és 734 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 144. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései