Ugljevička Obrijež () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 15, közúton 19 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re keletre, a Semberija területén, a Majevica-hegység keleti lejtőin, a Janja bal partján, 150-175 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 427-3-1 A korábban Stari Ugljevikhez tartozó falu Donja és Gornja Obrijež vagy Donji Ugljevik néven volt ismert, ma pedig Ugljevicka Obrijež néven önálló falut képez.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb921955Bosnyák00Horvát03Jugoszláv60Egyéb73Összesen934961 Története Ugljevik területe Srebrenik és Teočak 1521- es eleste után, valószínűleg ugyanebben az évben vált a Török Birodalom részévé. Az 1533-as török defter szerint Lab-deresi, Ugljevik és Strica falvak 4 muszlim, 27 keresztény és 3 egyéb házzal Teočakhoz tartoztak. 1548-ben feljegyezték, hogy Lab-deresi másik neve Ugljevik volt, tehát ugyanannak a településnek két alternatív neve volt. Ugljevik nevét a Majevica-hegység lejtőin először bányászott szénről kapta. Ugljevik falu történelmi központja eredetileg azon a területen alakult ki, amely ma közigazgatásilag Ugljevicka Obrijež különálló településéhez, pontosabban Gornja Obrijež falucskához tartozik. Az első világháború előtti topográfiai térképeken az „Ugljevik” helynév ezen a területen található, a lakóházak szabályos sorával, amelyek azt az utat szegélyezik, amely a „Numera” néven ismert helységből a Janja folyó felé vezet le. 1899-ben az Osztrák-Magyar Monarchia kormánya szénbányát nyitott Ugljevikben. Az érc kitermelésének megkönnyítése érdekében az 1916-os háború évében megépítették az Ugljevik–Bosanska Rača vasútvonalat. Az Ugljevik–Bijeljina vasútvonalat kezdetben kizárólag szénszállításra szánták, és csak 1919-ben kezdték el a személyszállítást. A bánya megnyitásával és egy bányásztelepülés megépítésével az 1920-as évek elején, az eredeti helyszíntől délre, a terület térbeli és közigazgatási átalakulása következett be. Ezzel a folyamattal történt meg Ugljevik első, Donji és Gornji Ugljevik településekre való felosztása. Nem sokkal ezután Donji Ugljevik nevét Ugljevicka Obriježre változtatták, míg Gornji Ugljevik idővel differenciálódott, és Ugljevik Majdan (később Ugljevik Kolona) és Ugljevik Selo (ma különálló település) néven vált ismertté.
A második világháború befejezése és az új szocialista közigazgatáson belüli területi átszervezés után létrejött Ugljevik önkormányzata, amelynek közigazgatási központja az azonos nevű településen lett. A mai Ugljevik az 1980-as évek elején jött létre, amikor a szénlelőhelyek miatt a község teljes központját Stari Ugljevikből (melyet akkoriban még nem hívtak „Starinak”) áthelyezték erre az újonnan épült településre, Novi Ugljevikbe. Idővel a „novi” (új) jelző eltűnt a köznyelvben. A község központja a felszabadulás után is ott maradt, és a községet Ugljeviknek nevezték el. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében Ugljevik Obrijež Ugljevik község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Keresztelő Szent János Születése tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom mérete 14x7 méter, 1999 és 2002 között épült. Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 2002-ben. Az ikonosztázt és a fa berendezés egy részét Tomislav Živanović kragujevaci diakónus készítette. Az ikonosztáz ikonjait Vojkan Mitrić festette, aki a Šipovo közelében található Janjból érkezett és ő festette ki a templomot is.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala
Fordítás
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései