A libiko-berber ábécé egy abdzsad írásrendszer, amelyet az első évezredben Észak-Afrika és a Kanári-szigetek különböző berber népei használtak a berber nyelv ősi változatainak, például a numidiai nyelvnek a leírására.Inscriptions libyques, Lionel Galand, 1966L'alphabet libyque de Dougga, Lionel Galand, 1973 (pdf).L'ECRITURE LIBYCO-BERBERE: Etat des lieux et perspectives.
Az ábécé használata az északi területeken a Római Birodalom és a Bizánci Birodalom fennállása idején vagy azután kihalt, de dél felé, a Szahara sivatagban elterjedt, és ott a tuaregek által a mai napig használt tuareg tifinag ábécévé fejlődött.
Numidiai írás vagy ólíbiai írás néven is ismerik, hogy elkerüljék azt a feltételezést, hogy a numidiai nyelvnek bármilyen folytonossága lenne a modern berber nyelvekkel.
Eredet A libiko-berber írás eredete még napjainkban is vita tárgyát képezi a kutatók körében.Dominique Casajus (2021). "Sur l'origine de l'écriture libyque. Quelques propositions", Afriques.A PROPOS DE L’ORIGINE ET DE L’AGE DE L’ECRITURE LIBYCO-BERBERE, Salem Chaker, Slimane Hachi. Etudes berbères et chamito-sémitiques, Mélanges offerts à Karl-G. Prasse, (S. Chaker, éd.), Paris/Louvain, Editions Peeters, 2000, p. 95-111 (pdf). Az eredetét illető legelfogadottabb elméletek szerint vagy a föníciai ábécé egy jelentősen módosított változata, vagy annak hatására alakult ki a területen, de a leginkább támogatott nézet az, hogy egy helyi prototípusból származik, amelyet a föníciai ábécé vagy a régi sémi írás ihlette.Landscapes, Sources and Intellectual Projects of the West African Past: Essays in Honour of Paulo Fernando de Moraes Farias.Arnaiz-Villena, Antonio (2012-12-06). Prehistoric Iberia: Genetics, Anthropology, and Linguistics. Springer Science & Business Media. Más, kevésbé hihető magyarázatok között szerepel a görög, pun vagy a dél-arab hatás.
Az írás egyik legrégebbi ismert változata a numidiai időkből származó dugga-i feliratokban található.Mitchell, Peter; Lane, Paul (2013-07-04). The Oxford Handbook of African Archaeology. OUP Oxford. p. 766.Campbell, George L. (2012). The Routledge handbook of scripts and alphabets. Christopher Moseley (2nd ed.). Milton Park, Abingdon, Oxon: Routledge. pp. 58–59.
Leírás Az ókori berber királyságok, Numidia (Észak-Algéria, i. e. 202–i. e. 40) és Mauretania (Észak-Marokkó, i. e. 3. század – Kr. u. 44) fennállása előtt, alatt és után számos felirat készült libiko-berber írással, bár a megtalált feliratok túlnyomó többsége egyszerű temetkezési szöveg volt, de találtak szikla- és barlangrajzokat, graffitiket, sőt néhány hivatalos kormányzati és valószínűleg vallási feliratot is.Laïla Nehmé; Ahmad Al-Jallad (2017-11-20). To the Madbar and Back Again: Studies in the languages, archaeology, and cultures of Arabia dedicated to Michael C.A. Macdonald. BRILL.
A libiko-berber írás egy "tiszta abdzsad" volt, nem jelölte a magánhangzókat külön betűkkel. Ugyanakkor volt jele a „w” és az „y” hangoknak, és a „h” hangot jelző betű jelenthette az „a” hangot is. A kettőzést nem jelölték. Az írás általában alulról felfelé haladt, bár találtak szövegeket jobbról balra haladó sorokban, sőt más irányban is. A betűk függőleges írásban más formát öltöttek, mint vízszintesen.Www.ancientscripts.com, berber. A betűk alakja nagyrészt geometrikus formákat mutat.Muḥammad Mukhtār Jamāl al-Dīn (1990-06-27). UNESCO General History of Africa, Vol. II, Abridged Edition: Ancient Africa. Kaliforniai egyetem. +Az eddig feltárt libiko-berber betűk listája (hang alapján összehasonlítva a megfelelő tifinag betűkkel):FordításKeleti libiko-berber jelek (Dugga)Tifinag (Ahaggar)Neo-Tifinagb20x20pxⵀⴱg20x20pxⴳⴳd20x20pxⴷ,ⴸⴷh20x20pxⵂⵀw20x20pxⵓⵡz120x20pxⵋⵊṭ20x20pxⵟⵟy20x20pxⵉⵢk20x20pxⴾⴽl20x20pxⵍⵍm20x20pxⵎⵎnalt=LB vertical N|20x20pxⵏⵏs1alt=LB vertical N|20x20pxⵚf20x20pxⴼⴼs220x20pxⵙⵙq/ɣ?20x20px?ⵗ/ⵈⵖ/ⵇr20x20pxⵔⵔs320x20pxⵛⵛt20x20pxⵜⵜz2alt=LB vertical Z|20x20pxⵣⵣs420x20pxz320x20pxⵌⵥ
Változatok A libiko-berber írásnak több változata alakult ki az idők során; egyes tanulmányok ezeket keleti és nyugati változatok néven osztályozzák, míg mások több mint 25 „dialektust” azonosítottak, amelyeket 5 különböző családba csoportosítottak.Written in stone. Africanrockart.britishmuseum.org.
A keleti változatot a mai Algéria Constantine és Aurès régióiban, Tunéziában és bizonyos mértékben Kabilia területén használták. Ez a legjobban megfejtett változat, mivel Numidiában számos kétnyelvű feliratot találtak libiko-berber és pun írással (különösen az úgynevezett KAI 100 és 101 feliratokat Dougga városában, Tunéziában). 1843 óta a 24 betűből 22-t megfejtettek.
A nyugati változatot a Földközi-tenger partvidékén, Kabiliától a Kanári-szigetekig használták. 13 kiegészítő betűt tartalmazott.Colin Renfrew; Paul Bahn (2014-06-09). The Cambridge World Prehistory. Cambridge egyetem. 2002-ben a nyugati változat nagy része még megfejtésre várt. Megfigyelték, hogy a nyugati változat jeleit állatok lehetséges piktogramjaival kombinálva is használták.Le Quellec, Jean-Loïc (2012). "Rock Art, Scripts and Proto-Scripts in Africa: The Libyco-uberber Example". Written culture in a colonial context : Africa and the Americas 1500-1900. Adrien Delmas, Nigel Penn. Leiden: BRILL. p. 24.
Feliratok A libiko-berber írás több ezer kőfeliraton és metszeten található Marokkóban, Észak-Algériában, Tunéziában, Észak-Líbiában és a Kanári-szigeteken, míg a későbbi (átmeneti) szaharai változat feliratai Mali és Niger sziklás kiemelkedésein találhatók meg.
A több ezer kisebb felirat mellett a legismertebb és legjelentősebb libiko-berber emlékek a Masszinissza-templomban (1904-ben fedezték fel) és Ateban herceg mauzóleumában találhatók Dugga / Thugga (TBGG) városában, Észak-Tunéziában. Egyéb jelentős libiko-berber feliratok az Azib N'Ikkis és az Oukaimeden, mindkettő a marokkói Felső-Atlasz-hegységben található.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Akadémiai cikkek a libiko-berber feliratokról A libiko-berber ábécé betűtípusa Töltsd le a Libiko-Berber betűtípust
Kategória:Afrika írásrendszerei Kategória:Berber nyelvek Kategória:Ábécék