A perthi megállapodást 1266. július 2-án írta alá VI. Magnus norvég király és III. Sándor skót király, ezzel ért véget a a Hebridák és Man-szigete birtoklásáért folytatott katonai konfliktus.
A Hebridák és Man-szigete évszázadokon át norvég fennhatóság alatt állt, miközben Skócia és Norvégia önálló nemzetállammá szerveződött. A norvég uralom hivatalosan 1098-ban kezdődött, amikor Edgár skót király átengedte a szigeteket III. Magnus norvég királynak. A norvég források „Suðreyjar“-ként, vagyis „déli szigetekként” emlegették a területet.
A szerződés három évvel az 1263-as largsi csataA largsi csatát 1263. október 2-án vívták Skócia nyugati partján, Largs közelében. A harc III. Sándor skót király seregei és IV. Haakon norvég király viking flottájá között zajlott, miután Haakon partra szállt a Hebridák birtoklásáért. A csata eldöntetlenül végződött, de Haakon visszavonult Norvégiába, ahol nem sokkal később meghalt, ennek következményeként Norvégia elvesztette befolyását a Hebridák és Man felett, ami a perthi szerződés révén Skócia uralmát erősítette meg a nyugati szigeteken. után született. Bár a largsi ütközetet gyakran nagy skót győzelemként tartják számon, a norvégok szerint király erői nem vetették be teljes erejüket, így az eredmény eldöntetlen maradt. Haakon a következő nyárra új hadjáratot tervezett, de még a tél folyamán meghalt Orkneyben. Utóda, király békét kért, és a tárgyalások 1265–1266 folyamán Perthben a szerződés megkötéséhez vezettek.
A megállapodás értelmében Skócia elismerte Norvégia fennhatóságát Orkney és Shetland felett, Norvégia pedig elismerte Skócia szuverenitását a vitatott területek fölött, cserébe egyszeri kifizetéséért és évi száz márka járadékért. A járadékot több évtizeden át fizették, egészen 1469-ig, amikor III. Jakab skót király és Dániai Margit házassági megállapodásának részeként eltörölték.
Megjegyzés
Fordítás
Források
Kategória:Skócia történelme Kategória:Norvégia történelme Kategória:Man-sziget