keretnélküli|60x60px Általános választás Hollandiában2025. október 29.Összesen 150 mandátum76 szükséges a többséghez←20232030→PártPártvezetőKépviselőkElőttUtánD66Rob Jetten926PVVGeert Wilders3726VVDDilan Yeşilgöz-Zegerius2422GL/PvdAFrans Timmermans2520CDAHenri Bontenbal518JA21Joost Eerdmans19FvDLidewij de Vos37BBBCaroline van der Plas84SPJimmy Dijk53DenkStephan van Baarle33PvdDEsther Ouwehand33SGPChris Stoffer33CUMirjam Bikker3350+Jan Struijs02VoltLaurens Dassen21NSCEddy van Hijum190Térképen:középre|keretnélküli|400x400pxMiniszterelnök a választás előtt:Dick SchoofVVD–BBBMiniszterelnök a választás után:Rob JettenD66 A 2025-ös előrehozott holland általános választást 2025. október 29-én tartották, amely során a Staten-Generaal alsóházának, a Képviselőháznak (Tweede Kamer) 150 tagját választották meg.

A választásokat eredetileg 2028-ban tartották volna, de a Schoof-kormány összeomlását és a Szabadságpárt koalícióból való visszalépését követően előrehozott választást írtak ki.

A holland választási rendszer A legfontosabb törvényhozó szerv az országban a kétkamarás parlament. Az első kamara, a Szenátus 75 tagját a 12 tartományi önkormányzat ötévente választja meg, az alsóház 150 képviselője pedig a választópolgárok közvetlen választása útján jut be a parlamentbe. A második kamara mandátumaiért 2023-ban 26 párt versenyez, a jogi bejutási küszöb az egy mandátumnyi kvóta (egyszerű kvóta), a mandátumok a D’Hondt-módszer alkalmazásával kerülnek kiosztásra. A holland választásra jogosultak száma mintegy 13 millió.parlamentiszemle.hu/wp-content/uploads/2018/02/parlamentiszemle-nagy-levente.pdf

A Képviselőház a Staten-Generaal, a holland parlament második kamarája, azaz alsóháza (hollandul Tweede Kamer, szó szerint "második kamara"). A mandátumkiosztáshoz az egész ország egyetlen választókerületet képez, ebben választják meg a képviselőház mind a 150 tagját, a nyílt listák és az arányos képviselet elvei alapján. Ennek értelmében pártlistákon belül jelöltekre is lehet szavazni, aminek az élén a listavezető (lijsttrekker) van, aki rendszerint az adott párt elnöke vagy miniszterelnök-jelöltje szokott lenni.

Eredmények

Ipsos exit poll Az Ipsos által elkészített exit poll szerint a legtöbb széket a választáson a 66-os Demokraták nyerték el, 27-tel, míg Geert Wilders Szabadságpártja 37-ről 25-re esett vissza. A Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért egy széket veszített (24 helyett 23), míg a negyedik és ötödik legnagyobb párt a Baloldali Zöldek és a Munkáspárt szövetsége, illetve a Kereszténydemokrata Tömörülés lett, 20, illetve 19 megválasztott képviselővel. Az Új Társadalmi Szerződés, amely a 2023-as választást követően 20 képviselőt küldött a parlamentbe, mindegyik székét elveszítette.

Tényleges eredmények PártSzavazatszám%Képviselők+/–66-os Demokraták16,9426 17Szabadságpárt16,6626 11Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért14,2422 2Baloldali Zöldek–Munkáspárt12,7920 5Kereszténydemokrata Tömörülés11,7918 13JA215,959 8Fórum a Demokráciáért4,547 4Farmerek és Polgárok Mozgalma2,654 3Denk2,3730Református Politikai Párt2,2530Párt az Állatokért2,0830Keresztény Unió1,9030Szocialista Párt1,893 250PLUS1,432 2Volt Nederlands1,101 1BIJ10,3700Új Társadalmi Szerződés0,370 20Hollandia Érdeke0,1700Béke az Állatoknak0,160újKalózpárt0,1000Fríz Nemzeti Párt93310,090újLibertárius Párt82480,0800A Vonal34780,030újHollandia Tervvel22990,0200Szabad Szövetség10480,010újEllect2050,000újPárt a Jogállamiságért1510,000újÖsszesen100,01500Üresen leadott szavazólapok0,38Forrás: NOS

Tartományonként + Eredmények tartományokra lebontva Tartomány D66 PVV VVD GL–PvdA CDA JA21 FvD BBB Denk SGP PvdD CU SP 50+ Volt Egyéb Drenthe 14,0% 19,2% 14,5% 11,8% 12,8% 5,4% 6,2% 5,1% 0,5% 1,0% 1,4% 2,4% 2,3% 1,8% 0,7% 0,9% Flevoland 13,9% 19,0% 13,7% 10,7% 9,4% 5,8% 6,0% 3,0% 3,6% 4,5% 1,8% 2,6% 1,9% 1,5% 0,8% 1,8% Frízföld 13,3% 17,2% 12,0% 12,2% 15,4% 5,6% 6,8% 5,0% 0,4% 1,3% 1,5% 2,5% 2,1% 1,3% 0,7% 2,7% Gelderland 16,2% 15,9% 13,9% 12,4% 12,8% 5,8% 4,5% 3,1% 1,4% 4,4% 1,9% 2,6% 1,7% 1,3% 1,0% 1,1% Groningen 16,8% 16,4% 11,2% 16,6% 11,1% 3,8% 5,1% 3,5% 0,7% 1,1% 2,5% 3,1% 4,4% 1,2% 1,2% 1,3% Limburg 14,0%25,6% 14,0% 10,5% 13,3% 6,1% 4,8% 2,6% 1,2% 0,1% 1,5% 0,4% 2,0% 1,9% 0,8% 1,2% Észak-Brabant 17,8% 19,1% 16,7% 10,1% 13,0% 6,7% 4,0% 2,4% 1,8% 0,5% 1,5% 0,6% 1,9% 1,8% 1,0% 1,1% Észak-Holland 20,4% 13,2% 15,3% 16,7% 8,1% 5,3% 4,2% 2,2% 3,4% 0,4% 3,1% 1,0% 2,0% 1,3% 1,4% 2,0% Overijssel 13,8% 16,7% 13,0% 9,9% 15,7% 6,3% 5,3% 4,8% 1,3% 3,3% 1,3% 3,4% 1,7% 1,3% 0,9% 1,3% Dél-Holland 16,7% 16,4% 13,7% 12,8% 10,8% 6,6% 4,3% 1,5% 4,0% 3,1% 2,3% 2,2% 1,7% 1,4% 1,2% 1,3% Utrecht 20,4% 11,9% 13,6% 15,8% 11,3% 5,1% 3,4% 1,6% 3,2% 2,9% 2,7% 2,7% 1,5% 1,0% 1,6% 1,3% Zeeland 12,0% 17,6% 13,6% 9,1% 13,3% 6,1% 5,2% 3,1% 0,8% 10,2% 1,3% 2,7% 1,7% 1,6% 0,6% 1,1% Karibi Hollandia 24,4% 11,1% 11,3% 13,5% 7,1% 2,9% 4,4% 1,3% 0,3% 0,4% 1,8% 13,8% 2,0% 0,0% 2,2% 4,5%Külföldről szavazók 18,6% 8,6% 9,7% 29,1% 10,3% 4,5% 3,6% 1,4% 0,4% 0,7% 3,9% 1,3% 1,8% 0,5% 4,2% 1,4%

Közvélemény-kutatások középre|bélyegkép|700x700px|Közvélemény-kutatások az előző holland általános választás óta

Következmények Az Ipsos exit poll kiadását követően Frans Timmermans bejelentette, hogy lemond a Baloldali Zöldek–Munkáspárt (GL/PvdA) vezetői posztjáról. Rob Jetten, a D66 elnöke kijelentette, hogy logikus koalíciós partner lehetne a GL/PvdA, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), míg Geert Wilders elismerte, hogy nem valószínű, hogy pártja, a Szabadságpárt (PVV) része lesz a következő holland kormánynak.

Jegyzetek

Kategória:2025-ös választások Kategória:Hollandia politikai élete