Donja Krčina () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 19, közúton 24 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re délkeletre, a Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, a Tavna-folyó völgyében, 200-385 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Bijelina 426-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb227137Bosnyák00Horvát00Jugoszláv120Egyéb00Összesen239137 Története A térség szerb lakói a középkortól kezdve több hullámban telepedtek le. Az egyik hullám, a 16. századi nagy népvándorlások után, Metohijából, valamint a délszláv délvidék kétnyelvű oázisaiból, Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Albániából és más déli régiókból érkezett. Lehetséges, hogy a település később is folytatódott, miután a pestisjárványok, amelyek nagyon gyakran pusztítottak ezeken a területeken, és egyes családokat teljesen kiirtottak, alábbhagytak. (Trnovában feljegyzett adatok szerint 1542 és 1878 között a pestis több mint hetvenszer tombolt könyörtelenül.) Ezt a veszélyes betegséget valószínűleg török katonák hozták be, de más régiókból érkező menekültek is, akik gyakran változtatták lakóhelyüket letelepedés keresése közben. Az is feltételezhető, hogy a lakosságot tervszerű betelepítéssel telepítették be erre a puszta földre, ami ezeken a vidékeken erdőirtást és a terep megtisztítását jelentette. 200px|bélyegkép|balra|A Šuplja stijena nyílása
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Beloševac községhez tartozó Krčina településnek 31 háztartása és 212 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz és Tavna községhez tartozó Krčina településen 57 háztartást és 346 ortodox és 5 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 144. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Ugljevik község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei 200px|bélyegkép|balra|Vizimalom a Domani-patakon A falu természeti szépségekben gazdag – többek között a Novakova-barlang, a Šuplja stijena, valamint a Domani-patakon néhány fennmaradt vízimalom is található itt. A Gornja Trnova határába eső Novakova-barlangot azért nevezték el „Novak barlangjának”, mert a népmese szerint a hős, Starina Novak és testvére, Radivoje itt éltek, amikor más hajdúkkal együtt újjáépítették a közeli Tavna-kolostort. A barlangtól nem messze a legenda szerint egy sziklán Marko KraljevićMarko Kraljevic, magyarul Marko királyfi, a szerb, horvát és bolgár népköltészet főhőse a török uralom elleni harcok idejéből. A történet csak annyit tud róla, hogy Vukašin király fia volt és hogy 1380 körül Prilipben, Macedóniában mind király uralkodott; birodalma a Sar folyótól Tesszália határáig terjedt. lovának, Šaracnak a patáiból származó bemélyedések találhatók. A közelben egy vadászház is található. A Šuplja stijena egy szokatlan geomorfológiai képződmény, mely egy sziklában levő nyílás, amely egy barlangbejáratra hasonlít. Nagyon sekély barlangnak számít. Nyílása 20 méter hosszú, a barlang bejáratának legmagasabb pontja pedig 3 méter. A barlang 385 méterrel a tengerszint felett található, és közvetlenül mellette folyik a Domana nevű hegyi patak, amelynek szurdoka számos fennmaradt vízimalommal teszi teljessé a helyszín tájképét.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései