Abd-al-rahman asztraháni kán 1533–1537-ben, majd 1540–1545-ben.
Élete Abd-al-rahman kán körülbelül 1533-ban lett Asztrahán kánja, rokona, Ak Kübek asztraháni kán trónfosztása után. A Mahmud kán által alapított eredeti uralkodóági leszármazottja volt, és feltehetően Abdal-karim asztraháni kán fia. Jó viszonyt ápolt Oroszországgal: 1537-ben a moszkvai régens tanács küldött hozzá követséget, ám a nogajok és a krími tatárok megtámadták a küldöttséget. Még ugyanabban az évben a nogajok Abd-al-rahmant megfosztották hatalmától, és rokona, Darvis Gáli került a trónra.
Körülbelül Abd-al-rahman 1539-ben visszaszerezte a hatalmat, mert 1539. szeptember 20-án IV. Iván orosz cár levelet küldött hozzá Powadin, Andrej Sztepanov fia által, amelyben érdeklődött a kán egészsége felől. Egy Epboldu nevű tatár követ és néhány társa viszontválaszként Oroszországba utazott. A következő években Kudaliar járt követségben a moszkvai nagyfejedelem udvarában. 1541 júliusában visszatért Asztrahánból Fjodor Nyevesin, aki arról számolt be, hogy egy Jadigar nevű asztraháni herceg úton van Moszkvába, hogy orosz szolgálatba lépjen. Ekkor éppen Kászimovban, Sah Ali udvarában tartózkodott. Jadigar egy héttel később megérkezett Moszkvába, és orosz szolgálatba állt — ő II. Kvaszim asztraháni kán fia volt.
1545-ben Abdul Rahmant megfosztotta trónjától Ak Kübek, aki visszatért a hatalomba.
Az asztraháni kánok családfája
Fordítás
Forrás Howorth, Henry Hoyle. History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century. Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.
Kapcsolódó szócikkek Asztraháni kánok listája
Kategória:Asztraháni kánok Kategória:1545-ben elhunyt személyek