A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank (angolul: International Bank for Economic Co-operation, rövidítve: IBEC; oroszul: Международный банк экономического сотрудничества, МБЭС) egy moszkvai székhelyű multilaterális fejlesztési bank. Az 1963-ban alapított nemzetközi pénzügyi szervezet az első évtizedeben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács (KGST) tagállamai közötti kereskedelem pénzügyi elszámolásaiban töltött be fontos szerepet.

Működése A nemzetközi pénzintézet irányító szerve a Tanács, amely a jegybankok és a pénzügyminisztériumok magas szintű képviselőiből áll. Az IBEC széleskörű rövid és középlejáratú (mérlegen belüli és kívüli) közvetlen kereskedelmi finanszírozási termékek nyújtására összpontosít a vállalati szektor és pénzügyi intézmények számára. A kereskedelemtámogatási eszközök teljes skáláját biztosítja. A bank támogatja a külföldi gazdasági tevékenység résztvevőit és a tagországok nemzeti vállalatait. Ennek érdekében importőri és exportőri bankként is működik.

Tevékenysége többek között kiterjed az alábbiakra:

Kereskedelemfinanszírozás, aminek célja a tagállamok külkereskedelmének fejlesztése, valamint az ügyfelek és partnerek üzleti tevékenységének fejlesztése Közvetlen és szindikált finanszírozást nyújt a gazdasági integrációt elősegítő vagy a tagországok külkereskedelmének fejlesztéséhez hozzájáruló fenntartható fejlődési projektek (beleértve a helyi projekteket is) megvalósításához. Treasury műveletek: a kincstári termékek széles skáláját kínálja, beleértve az adósságinstrumentumokba történő befektetéseket, a származékos ügyletekkel való együttműködés megoldásait, valamint a deviza- és kamatkockázatok fedezeti termékeit Készpénzkezelési szolgáltatásokat nyújt a társaságok számláin lévő pénzeszközök elszámolásához és kezeléséhez Támogatást nyújt a tagországaiban zajló export- és importműveletekhez hitelek nyújtásával és szindikált ügyletekben való részvétellel.

Az ENSZ Titkárságánál 7388. szám alatt bejegyzett kormányközi megállapodás alapján működik. Az Alaptőke összege 400 millió euró, a tagok által befizetett tőke 200 millió euró.

Az IBEC nem tartozott azon korlátozó intézkedések hatálya alá, amelyeket az Európai Unió, az Egyesült Államok vagy más joghatóságok vezettek be szankciós listákon és embargó programokban Oroszország szervezeteivel szemben az ukrajnai háború kapcsán. (állapot 2025 június)

Tagállamok A jelenlegi tagálamok (2025-ben): Oroszország, Mongólia és Vietnám. A Szovjetunió és Mongólia alapító tagok, míg a Vietnámi Szocialista Köztársaság 1977. május 27-én csatlakozott. +Korábbi tagállamokOrszágbelépéskilépésBulgáriaalapító2023Csehszlovákia alapító2023. január 26. (Csehország) 2023. január 30. (Szlovákia)Lengyelországalapító2023. január 29.Magyarországalapító1992NDKalapító1990Romániaalapító2023. június 9.Kuba 1974. január 23.2013 A magyar kormány 2018-ban tárgyalásokat folytatott az újra belépéssel kapcsolatba. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az IBEC elnökével, Gyenyisz Ivanovval tárgyalt, a közlése szerint a bevonható nemzetközi források növelése érdekében és a szervezet budapesti regionális központja megnyitása tárgyában. Végül Magyarország nem lépett be ismételten tagként.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária és Románia úgy döntött, hogy kilépnek mind a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, mind pedig a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) szervezet tagságaiból. Oroszország volt a legnagyobb részvényes 51,595%-os részesedéssel. Bulgária részesedése a kilépésekor 15,1 millió euró (7,56%) volt. Lengyelország részesedése a kilépése előtt 24 millió eurót tett ki.

Története A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank az 1963. október 22-én Moszkvában aláírt egyezmény alapján került megalapításra. A működését 1964. január 1-jén kezdte meg.

A KGST tagországai (Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) hozták létre azzal a fő céllal, hogy megkönnyítse a KGST-tagországok számára a kereskedelmi elszámolásokat és az egymás közötti fizetések lebonyolítására létrehozzanak egy többoldalú elszámolási rendszert. 1964. január 1-jétől bevezetésre kerül a transzferábilis rubel, ami felváltotta az addig használt kétoldalú elszámolásokat a multilaterális átutalások területén.

Az alaptőkéje 300 millió transzferábilis rubel volt. A Tanácsa határozata alapján ennek az alaptőkének egy részét aranyban és szabadon konvertálható devizában képezték. A résztvevő országok hozzájárulása a kölcsönös kereskedelmükben lebonyolított export volumene alapján került meghatározásra, a megalapításkor a következőképen: +Tagállamok hozzájárulása az alaptőkéhez (1964)tagállamtranszferábilis rubelBolgár Népköztársaság17 millió Magyar Népköztársaság21 millió Német Demokratikus Köztársaság55 millió Mongol Népköztársaság3 millió Lengyel Népköztársaság27 millió Román Népköztársaság16 millió Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége116 millió Csehszlovák Szocialista Köztársaság45 millió A bank feladatait a következőkben határozták meg:

a sokoldalú elszámolások transzferábilis rubelben való lebonyolítása; a bank tagországai külkereskedelmi és egyéb műveleteinek hitelellátása; szabad transzferábilis rubeleszközök szerzése és őrzése; aranynak, szabadon konvertálható és más devizáknak a bank tagországaitól és más országoktól való gyűjtése, továbbá más műveletek végzése arannyal, szabadon konvertálható és más devizákkal.

A bank által nyújtott hitelek is transzferábilis rubelben számolták el. Kétféle hitel volt. Az elszámolási hitel a meghatalmazott bankok a bevételek és kiadások rövid lejáratú eltéréséből eredő eszközszükségleteinek fedezésére, míg a határidős hitel, ami a meghatalmazott bankok hosszabb lejáratú eszközszükségleteinek fedezésére szolgált. A későbbiekben ötféle hitelt nyújthatott, amelyek közül az első kettő közvetlenül kapcsolódott a multilaterális elszámolási rendszer működéséhez: elszámolási hitelek, szezonális hitelek, fizetésimérleg-hitelek, exportbővítési hitelek, valamint az ipari vállalkozások és egyéb termelő beruházások alapítására, korszerűsítésére és működtetésére szolgáló projekthitelek.

Az 1980-as évek közepén 350 nemzetközi bankkal tartott fenn üzleti kapcsolatot. Nyugati hitelpiacokon is végzett pénzügyi tranzakciókat. Az 1980-as évek végén a hitelek után a lejárattól és egyéb tényezőktől függően 2-5% kamatot számított fel. A banknál elhelyezett transzferrubel-betétekre 1,4%-os kamatot fizetett.

Az IBEC-en keresztül történt tranzakciók lebonyolítására minden tagországban volt egy bank. Az elszámolás úgy történt, hogy minden munkanap végén az egyes országok engedélyezett bankja értesítette az IBEC-et az aznapi KGST-n belüli exporttranzakciókról. Az IBEC ezt követően az ügylet összegét az exportáló ország bankjának számláját jóváírta, míg az importáló országok engedélyezett bankjainak számláit megterhelte. Az egyik tagországgal kötött kétoldalúan elfogadott ügyletek többletét tehát ellensúlyozta a másik országgal kötött kétoldalúan elfogadott ügyletek hiánya, és emiatt volt a transzferábilis rubel átruházható a tagországok között.

1985-ben kibővítette működésének devizaskáláját, növelte a japán jenben történő tranzakciók volumenét, és ECU-ben is elkezdte a tranzakciókat. 1991. január 1-jétől megszüntette az transzferábilis rubelben történő multilaterális elszámolások rendszerét, és áttér a konvertibilis valutákban történő kölcsönös elszámolásokra. Az ECU lett az IBEC által használt elszámolási devizanem. A Bank alaptőkéje 400 millió ECU-ben került meghatározásra. Majd 1999-től az euró lett az elszámolásnál használt deviza.

Az IBEC működési tevékenységének bővítése érdekében 2016-ban a bank tagországainak alaptőke befizetett része 200 millió euróra emelkedett. 2017-ben a Fitch Ratings befektetési minősítést adott az IBEC-nek: a hosszú távú BBB- stabil kilátásokkal és a rövid távú F3-at. A Bank története során 2019-ben az első kötvénykibocsátást a moszkvai tőzsdén 7 milliárd rubel (kb. 100 millió euró értékben) jegyezték.

A bank működése során új tagokkal 1974 óta nem bővült, azonban a korábbi tagországok száma 2023-ra háromra lecsökkent.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Transzferábilis rubel

Kategória:Multilaterális fejlesztési bankok