A Kungratok eredetileg egy törzs, majd egy abból kikerülő uralkodóház volt a Hivai Kánság területén.
Történetük A Kungratok (Qongrat, Qonggirat, Khongirad, Onggirat, Unggirat – többféle írásmóddal) egy törzs volt a mongol felföld keleti részén, a mai Mandzsúria közelében. Történelmi jelentőségre Dzsingisz mongol nagykán és Börte házassága, valamint unokájuk, Kublaj kán és Börte unokahúga, Xabi frigye révén tettek szert.
A 13. és 14. század folyamán szokássá vált, hogy a mongol hercegek ebből a törzsből származó nőket – különösen Börte apjának, Dai Secennek leszármazottait – vették fő-, vagy legalább mellékfeleségül. Viszonzásul pedig a Kungrat hercegek feleségül vettek hercegnőket Dzsingiszkán házából.
A nyugati irányú mongol terjeszkedés során e törzs tagjai eljutottak Hvárezmbe (Choresm), ahol a 14. században, majd később a 18–19. században (immár a Hivai Kánságban) ismét hatalomra kerültek. Történetüket Iltuzar kán (uralk. 1804–06) megbízásából Münis történetíró (megh. 1829) jegyezte le a Firdaws al-iqbāl című műben.
A jelentősen eltérő névalakok a törzs nevének a kitaj és dzsürcsi nyelvekből való átírásaira, valamint ezeknek az iszlám forrásokban – különösen Rasid ad-Dínnél (kb. 1303) és követőinél – történt továbbélésére vezethetők vissza.
Uralkodólista a Hivai Kánságban A dinasztia 1763-tól uralkodott a korábbi Sajbánidák utódaként.
+<center>Uralkodó<center>Uralkodott<center>MegjegyzésMuhammad-Amin (* 1730)<center>1763 – 1790<small>Inak címmel. Abú al-Gázi (* 1750)<center>1790 – 1804<small>Muhammad-Amin fia. Iltazar Inak <center>1804 – 1806<small>Abú al-Gázi fia. 1806-tól a teljes kánság ura.Mohammed Rahid Bahádúr (* 1775)<center>1806 – 1825<small>Abú al-Gázi fia.Allha Kuli Bahádúr (* 1796)<center>1825 – 1842<small>Mohammed Rahim Bahádúr fia.Mohammed Rahim Kuli (* 1804)<center>1842 – 1845<small>Allah Kuli Bahádúr fia.Abú al-Gázi Mohammed Murád Bahádúr (* 1817)<center>1845 – 1855<small>Allah Kuli Bahádúr fia.Abdullah (* 1817)<center>1855<small>Abú al-Gázi dédunokája.Kutlug Mohammed Murád Bahádúr (* 1837)<center>1855 – 1856<small>III. Abu l-Ghazi dédunokája.Mahmúd<center>1856<small>Szajjid Mohammed (* 1823)<center>1856 – 1864<small>Mohammed Rahim Bahádúr fia.Mohammed Rahim Bahádúr (* 1845)<center>1864 – 1910<small>Szajjid Mohammed fia.Iszfandijar Dzsurdzsi Bahádúr (* 1871)<center>1910 – 1918<small>Mohammed Rahim Bahádúr fia.Szajid Abdullah (* 1870)<center>1918 – 1920<small>Mohammed Rahim Bahádúr fia.<center>1920-ban a Hivai Kánságot meghódította a Szovjetunió
Családfa
Fordítás
Források Isenbike Togan: The Qongrat in History in: Judith Pfeiffer, Sholeh A. Quinn: History and Historiography of Post-Mongol Central Asia and the Middle East, Wiesbaden 2006 George Qingzhi Zhao: Marriage as Political Strategy and Cultural Expression: Mongolian Royal Marriages from World Empire to Yuan Dynasty. New York 2008
Kapcsolódó szócikkek Hivai kánok listája
Kategória:Ázsiai uralkodóházak Kategória:Közép-Ázsia történelme