bélyegkép A Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövetsége (németül Deutsche Botschaft Budapest) az 1014 Budapest, Úri utca 64-66. szám alatt található, a külképviselet ellátja Németország diplomáciai képviseletét.
A nagykövetség egyik feladata, hogy a két ország (Németország és Magyarország) közötti kapcsolatokat támogassa. Mivel az Európai Unió és a NATO tagság közös a két államban, ezért a kötelék még erősebb, mint anélkül lenne. A kétoldalú kapcsolatokon túl emiatt a több oldalú kapcsolatokra is kiterjed az együttműködés. A nagykövetséget a berlini Német Külügyminisztérium tartja fenn, a budapesti a 154 német nagykövetség egyike. A német külképviselet száma világszerte, amibe a konzulátusok és egyéb képviseletek is beletartoznak 225.
A német szövetségi elnök és a német szövetségi kormány képviselőjeként a mindenkori nagykövet Németország legmagasabb rangú képviselője Magyarországon. Az állandó helyettese a követ. A nagykövet 2022-től Julia Katharina Gross.
A külképviseletnek német és magyar munkatársai is vannak.
Pécsen tiszteletbeli konzul van, akinek feladata az illetékességi körzetében élő német állampolgárok bizonyos konzuli ügyeinek intézése. Épülete bélyegkép|Budapest, Úri utca 64-66. szám (főbejárat) bélyegkép|A német nagykövetség épülete (Eklektikus sarokház) A nagykövetség épülete a Budai Várnegyedben található, amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Az eredetileg két telekből és két különálló épületből álló területet 1751-ben a bencés rend vásárolta meg, majd 1884-ben egy kapuval középen összekötötték a két épületet. A földszintes házból egy kétemeletes, historizáló (késő reneszánsz) stílusú épület lett. Az épületet 1936-ban vásárolta meg a német Birodalmi Kincstár azért, hogy a Német Követségnek működhessen ott. A második világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett el. A Német Birodalom nagykövetsége 1938 és 1945 működött benne.
Az épületet 1953-ban államosították, majd az Állami Mélyépítő Vállalat költözött be. Németország 1993-ban kapta vissza. A Műemlékvédelmi Hivatal engedélye alapján 1999-ben kezdődött az épület felújítása. A munkálatokat követően a történelmi környezetbe illeszkedő, de a nagykövetség feladatainak ellátására alkalmas ingatlan jött lére. Az új nagykövetségi épületet 2001-ben a két ország külügyminisztere avatta fel.
A szomszédos épületben (Úri utca 62.) az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal található.
Szervezeti egységei A nagykövetségen több szervezeti egység működik, mindegyik leszabályozott és meghatározott feladatkörrel és funkcióval rendelkezik. Az alábbi részlegek működnek (2012-es adatok alapján), amelyeknek a főbb feladatai a következők:
Politikai referatúra (Politische Referat) Ez az osztály tájékoztatja a szövetségi kormányt a magyarországi belpolitikai történésekről, valamint Magyarország európai, valamint kül-, és biztonságpolitikájáról. A magyar felet is ugyanígy tájékoztatja a németországi fejleményekről. A magyar kormánnyal, a Parlamenttel és a politikai pártokkal kapcsolatot tart. Az uniós ügyeket érintő témákban történő kapcsolattartás is ide tartozik. A német politikai vezetők, képviselők és közéleti személyek találkozóit és látogatásait előkészíti és végigkíséri. A protokollfeladatokat is ellátja. A politikai részleget a nagykövet állandó helyettese, a követ vezeti. Gazdasági osztály (Referat für Wirtschaft) Fejleszti és fenntartja a német-magyar gazdasági kapcsolatok, együttműködik a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával, valamint a szövetségi gazdaságfejlesztő társasággal a német és magyar befektetők részére nyújtott tanácsadás területén. A német vállalkozásokat segíti, például a jogszabályi ismeretek és törvényi változások, a közbeszerzések és a gazdaságpolitika figyelemmel kísérése által. A magyar kormánnyal is folytat egyeztetéseket. Szociális referatúra (Referat für Soziales) Figyelemmel kíséri a magyarországi szociális-, egészségügyi, valamint munkaerőpiaci politika változásokat. Kapcsolatot tart fenn a magyar szakminisztériumokkal és hatóságokkal, szakmai és civil szervezetekkel. Élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi referatúra (Referat für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz) A feladatkörébe tartozó témákban követi a magyarországi fejleményeket, kapcsolatot tart a magyar állami hivatali szervekkel, az agrár-, élelmezési és fogyasztóvédelmi területen működő állami, illetve civil szervezetekkel, kamarákkal, továbbá képviseli a német pozíciót. A magyarországi befektetési lehetőségekről tájékoztatja a német érdeklődőket. A szakterülethez kapcsolódóan a német politikusok delegációs látogatásait előkészítésénél és lebonyolítja. Kulturális referatúra (Referat für Kultur und Bildung) Ez az osztály koordinálja a Magyarországgal folytatott kulturális és oktatási csereprogramokat, támogatja azon német kulturális és oktatási intézményeket, amelyek Magyarországon is jelen vannak (például Goethe Intézetet). Kapcsolata van a német nyelvű Andrássy Egyetemmel. Támogatja a magyarországi németek nyelvi és kulturális identitását. Tudományos referatúra (Referat für Wissenschaft, Technologie und Umwelt) Figyelemmel kíséri magyarországi tudományos, kutatási eredményeket és a környezet(védelm)i eseményket. Az osztály kapcsolatot tart fenn az illetékes minisztériumokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, és egyéb szervezetekkel és támogatja a két- és többoldalú együttműködési kapcsolatok kialakítását. Sajtóreferatúra (Pressereferat) A nagykövetség sajtó tevékenységét és PR-munkáját végzi. Figyelemmel kíséri a magyarországi sajtóhíreket, valamint tájékoztatást ad a németországi vonatkozású témákról, sajtóközleményeket és információs anyagokat készít. A magyarországi sajtóval, és a nemzetközi média tudósítóival kapcsolatot tart. Jogi és konzuli osztály (Rechts- und Konsularreferat) szükség esetén segítséget nyújt a Magyarországon élő vagy tartózkodó német állampolgárnak. Kiállíthat német útleveleket, a letartóztatott német állampolgároknak segítséget biztosít. A német állampolgársággal, vagy a nemzetközi jogi viszonyokkal kapcsolatos kérdésekre tájékoztatást ad. Katonai attaséstáb (Der Militärattachéstab) A két ország védelmi minisztériumai közötti kapcsolattartásban működik közre. Elemzi a kétoldalú kapcsolatok javításának lehetőségeit. A németországi katonai- és biztonságpolitikai helyzetről tájékoztatja a magyar Honvédelmi Minisztériumot. A katonai delegációk látogatásait lebonyolítja.
Története
Német képviseletek a második világháború végéig A magyar és német kapcsolatok több száz évre tekintenek vissza. A Német Birodalom megalakulásakor az Osztrák-Magyar Monarchiával állt fenn kapcsolat, ezért 1879-től Bécsben működött a nagykövetség, a 3. kerületében a Metternichgasse és a Reisnerstraße között volt a nagykövetségi palota. A Német Császárságnak a bécsi nagykövetségén túl, Budapesten és Triesztben főkonzulátusa működött. Az első budapesti főkonzult III. Frigyes császár nevezte ki Ludwig Graf von Plessen-Cronstern személyében, aki 1888-ban kapta meg megbízását. A következő főkonzul 1890-től Anton Graf von Monts de Mazin porosz diplomata lett, aki 1886–1890 között a bécsi nagykövetség első titkára volt. Monts a főkonzuli hivatalt (ami egyben a lakása is volt) 1891. május 1-jétől Budapesten, az Andrássy út 98. szám alatt hozta létre.
A német képviseletet Egon Graf von Fürstenberg-Stammheim 1912-től 1922-ig vezette, aki 1921 októberéig főkonzulként, majd a Monarchia felbomlását követően már követként képviselte a Német Birodalmat. 1945-ben Edmund Veesenmayer diplomata és az SS magas rangú tagja volt az utolsó követ a Harmadik Birodalom részéről.
1945 utáni időszak A második világháború végétől több évig nem volt képviselet.
Az első kapcsolatfelvétel keretében az 1950-es években a Frankfurtban magyar külkereskedelmi képviselet nyílt, amely korlátozott mértékben konzuli jellegű feladatokat is ellátott. A nyugatnémetek ezt hallgatólagosan tudomásul vették. Magyarországon a Németországi Utazási Iroda rendelkezett hasonló funkcióval, amely a francia követség keretén belül működött. A tárgyalások több évig folytak, majd 1963. november 10-én megkötött szerződés alapján a következő évben kölcsönösen kereskedelmi kirendeltségeket hoztak létre, a magyart Frankfurtban, a nyugatnémetet pedig Budapesten. Az elsődleges cél a két állam viszonyának javítása, a stabil kereskedelem biztosítása, de a nyugatnémet oldalról fontos szempont volt a politikai érdek is. A Németországi Szövetségi Köztársaság (akkor Nyugat-Németország) 1964-ben megnyitotta kereskedelmi képviseletét Magyarországon. A magyarországi kereskedelmi kirendeltség vezetője Hardo Brückner diplomata lett, aki 1964 és 1971 között látta el a tisztségét. Brückner 1964. július 14-én érkezett meg Magyarországra és másnap, július 15-én már hivatalosan szolgálatba is állt. A hivatalos kereskedelmi képviselet a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumánál volt akkreditálva. A kereskedelmi képviseletre további három német diplomata került beosztásra. A kereskedelmi képviselet diplomáciai jogosultságokkal (például a munkatársak és családjaik mentelmi joga, futárszolgálat) rendelkezett. A Frankfurtban működő magyar külkereskedelmi kirendeltség ezen időponttól már hivatalosan látta el a konzuli feladatokat. bélyegkép|A korábbi Malonyai-villa és német nagykövetség,(Budapest, Izsó u. 5.) Hardo Brückner irodáját először ideiglenesen a Gellért szállóban rendezték be. A magyar szerveknek ezáltal lehetőségük volt arra, hogy lehallgassák a nyugat-németeket, továbbá azon időben még telexüzenetekkel történt a kapcsolattartás, amelyeket csak a szálloda gépén lehetett elküldeni Bonnba, amelyek másodpéldányai a magyar állambiztonság előtt nem voltak titkosak.
A magyar állam az NSZK részére Budapesten az Izsó utca 5. szám alatti, 1906-ban épült villát (ismert nevén Malonyay-villát) ajánlotta fel, amit határozatlan időre vehettek igénybe. A nyugatnémetek már ekkor számításba vették, hogy idővel követséggé fog átalakulni a képviselt, így ennek megfelelő „diplomatanegyedében” elhelyezkedő épületet szerettek volna. Sok választás nem volt, egyeztetéseket követően elfogadták az épületet, majd 1964. október 15-én beköltöztek az ingatlanba.
A diplomáciai kapcsolatok kiépítése már az 1960-as években tervbe volt véve, de az 1968-as csehszlovákiai események miatt halasztották, Kádár János óvatosan kezelte a külpolitikai kérdéseket. Csak fokozatosan közeledtek. Végül 1973. december 21-én hivatalos diplomáciai kapcsolatot létesített a két ország. Ezáltal megszűnt Kelet-Németország monopóliuma a német-magyar viszonyban. A nagykövetség maradt az az Izsó utca 5. szám alatt.
A Német Szövetségi Köztársaság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Hermann Kersting volt, aki beszédében elmondta, hogy „a szövetségi kormány ezt az eseményt nem újrakezdésnek, hanem sokkal inkább a kétoldalú kapcsolatok olyan új fázisának tekinti, amelyben lehetővé válik a két ország között már fennálló, kölcsönösen hasznos együttműködésnek nemcsak további elmélyítése, hanem újabb területekre való kiterjesztése is.”
A történelem során meghatározó eseménynek volt helyszíne a nagykövetség, amikor 1989. augusztus 13. vasárnap délután 3 órától ideiglenesen bezárták, mivel egyes források szerint körülbelül 180, nyugatra kivándorolni szándékozó NDK-polgár özönlötte el. Az NSZK követségén diplomáciai védelmet élveztek, de kijönni onnan nem tudtak. A nyugatnémet nagykövet kérésére Zugligetben helyeztek el kelet-német polgárokat, amit a nyugatnémet titkosrendőrök is őrizték, mivel a külképviselet részben ott, a templomban is működött.
A német újraegyesítés után, 1991. november 18-tól az egykori keletnémet nagykövetség Stefánia úti épületét használták. A magyar állam 1993. május 12-én adta vissza a várnegyedben lévő épületet, 2001 óta ezen épületben működik.
2005 júniusában a nagykövetsége előtt mintegy 100 Németországban korábban munkát vállalt dolgozó demonstrált, akik a német vámhivatal velük szembeni intézkedések miatt tiltakoztak.