Szigethalom város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban. A budapesti agglomerációhoz tartozó település, fontos tömegközlekedési csomópont.
Fekvése A Csepel-sziget középső részének felsőbb tájékán és a déli irányban kitáguló Csepeli-síkon, a fővárostól 12 kilométerre helyezkedik el. Kis területen átnyúlik a Ráckevei-Dunán Dunavarsány mellett. Északnyugat-délkeleti fekvésű, kertvárosias jellegű, tipikus úgynevezett sakktábla-szerkezetű település. Határolások: északról a nagy múltú Csepel Autógyár hajdani ipartelepe és a szomszédos Szigetszentmiklós Bucka városrésze, északkeletről a Ráckevei-Duna túlsó partján Taksony, déli irányból Tököl kisebb külterületi része és Szigetcsép, nyugatról Tököl központja, északnyugatról Halásztelek, keleti irányból a Ráckevei-Duna és kisebb részben a túlsó parton Dunavarsány határolja. (Tököl és Szigetszentmiklós városával szinte teljesen összeépült. Az ipartelep jelenleg felváltva Szigethalom és Szigetszentmiklóshoz is tartozik.) A szomszédos települések: északon-északnyugaton Halásztelek, északkeleten Szigetszentmiklós, kelet-délkeleten Dunavarsány, nyugat-délnyugatonTököl központja.
Története A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a 19. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a Ráckevei-Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt.
Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a Tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉV-állomással összekötő út.
A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság 1944. április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret.
A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és 1949-ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek. Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) 1950. március 1-jével vált ki Tökölből, önálló községekké alakulva. Szilágyitelep nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át. 1970-ben a nagy távolságok miatt az akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult. 1985-ben nyitott a második általános iskola.
A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint 50 000 kötettel rendelkezik.
A település 2004. július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Németh Gábor (független) 1994–1998: Fáki László (SZDSZ) 1998–2002: Fáki László (SZDSZ) 2002–2006: Fáki László (SZDSZ-MSZP) 2006–2010: Fáki László (SZDSZ-MSZP) 2010–2014: Fáki László (független) 2014–2019: Fáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület) 2019–2024: Fáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület) 2024– : Fáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület)
Demográfiai adatok Év Lakónépesség Év Lakónépesség 1949 1747 fő 2001 Népességi adatok 1949-2001: Népszámlálás 2001, KSH 1960 2826 fő 2004 1970 6207 fő 2005 1980 9131 fő 2007 1990 9795 fő 2008 Népességi adatok 2004-2008: A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,6%, református 10,1%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 28,6% (34,5% nem nyilatkozott).Szigethalom Helységnévtár
2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,1% volt római katolikus, 9,3% református, 2% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 22,3% felekezeten kívüli (46,9% nem válaszolt).Szigethalom Helységnévtár
Közigazgatás Szigethalmon nyolc önkormányzati egyéni választókerület van, a képviselő-testület összesen tizenkét tagú.
Városi költségvetés 2007Szigethalom Város Önkormányzata által 2007. február 5-én elfogadott előirányzat szerint. 2008Szigethalom Város Önkormányzata által 2008-ban elfogadott V. módosított előirányzat szerint. 2009Szigethalom Város Önkormányzata által 2009. február 19-én elfogadott előirányzat szerint. (ezer Ft) Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Felhalmozási célú 1 502 353 1 262 020 659 621 559 411 591 577 579 540 Működési célú 1 708 576 1 948 909 1 984 113 2 084 323 1 950 177 1 962 214 Összesen 3 210 929 3 210 929 2 643 734 2 643 734 2 541 754 2 541 754
Infrastruktúra Közúthálózat A városon belüli úthálózat teljes hossza 78 719 méter, melyből 7 320 méternyi állami kezelésben van.Szigethalom város forgalomtechnikai felülvizsgálata, 2007. A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a Ráckevei-Duna fölött a Taksony-hídon át, az 510-es főútból kiágazó 51 104-es számú úton, Tököl és Halásztelek felől az 5101-es úton, valamint Szigetszentmiklós felől az 51 101-es úton; az utóbbi két útvonalon keresztül érhető el az M0-s körgyűrű is.
Közösségi közlekedés A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892-ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A H6-os HÉV-nek két megállója van a városon belül, Szigethalom megállóhely és Szigethalom alsó megállóhely; a vasutat a MÁV-HÉV Zrt. üzemelteti. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a H6-os HÉV az észak–déli regionális gyorsvasút részévé válhat.
Szigethalom fontos központja a helyközi autóbusz-közlekedésnek, a Pest vármegyei Volánbusz egyik vidéki autóbusz-pályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken (690) és Szigetszentmiklóson (673, 674, 675, 676) át Csepelre, illetve Lakihegyen (689) és Leshegyen (691) keresztül Kelenföldre, valamint a Csepel-sziget (692) és a Ráckevei-Duna bal partjának településeire (660, 661, 663, 664, 665, 667, 668) is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel (693, 694, 695), ezek végállomása is itt van.
A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38-as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt 1995. szeptember 1-jén szüntették meg.
Közművek Az ivóvíz bevezetésére 1980-ban hoztak létre társulást, 1994-ben a gáz, 1996-ban a telefon bevezetése történt meg. 1996-ban alakult meg a vízgazdálkodási társulás, melynek köszönhetően a község 2002-re 100%-ban csatornázott. A szennyvizet a tököli szennyvíztisztítóba vezetik.
Nevezetességek, látnivalók Az első világháború áldozatainak emlékműve a régi temetőben. A második világháborúban elesett szovjet katonák emlékműve a Rákóczi utcai temetőben. Kopjafa Lady Diana emlékére a Rákóczi utcai temetőben. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve a Dísz téren. Szent István-szobor a városközpontban. Semmelweis Ignác mellszobra az ápolási központ területén. Európai mérföldkő a Dísz téren. A Bárka homokkő szobor az ápolási központ területén, Baráz Tamás alkotása. Szigethalmi Családi Vadaspark
Kultúra Intézmények Hegedüs Géza Városi Könyvtár Városi Szabadidőközpont Helytörténeti Gyűjtemény
Együttesek, társulatok Szigethalmi Felnőttkórus Szent István Általános Iskola Fúvószenekara Zug Színház Amatőr Társulat
Rendezvények Országos Ikertalálkozó Pest megyei Idősek Találkozója
Média Szigethalmi Híradó (újság) KiSDuNa TV RH Média Hírportál
Oktatás Négyszínvirág Óvoda Szent István Általános Iskola Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskola Közlekedési Park Bölcsödék
Testvérvárosok Jaworzno, Lengyelország Fülek, Szlovákia
Itt éltek/élnek Bajkó Károly (1944–1997) kilencszeres magyar bajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes birkózó. Bata Ilona (1955) kétszeres olimpiai válogatott evezős. Talabos István (1956) EB ezüstérmes sportlövő, az 1980-as moszkvai olimpia résztvevője. Komáromi Tibor (1964) olimpiai ezüstérmes (1988), háromszoros világbajnok (1986, 1987, 1989), Európa-bajnok (1986) birkózó. Varga László (1973) zenész, a Pál Utcai Fiúk, Hiperkarma, A Kutya Vacsorája, Braindogs, Jambalaya, Ripoff Raskolnikov zenekarok basszusgitárosa. Tumpek György (1929–2022) huszonnyolcszoros magyar bajnok, tizenhatszoros világrekorder, olimpiai bronzérmes (1956), Európa-bajnok (1954), Európa-bajnoki ezüstérmes (1958) magyar úszó, edző
További információk Hivatalos honlap Nemhivatalos weboldal Szigethalom.lap.hu - linkgyűjtemény
Képgaléria
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek EMESE park
Kategória:Magyarország városai Kategória:Pest megye települései