Cerska

Cerska () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Vlasenica községben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 11, közúton 31 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 30 km-re északkeletre, a Birač régióban, az Udrč-hegységtól délre, a Cerski-patak völgyében, 310-780 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Kladanj 477-1-3 Településrészei: Novo naselje, Hakalaši, Čelebići, Gušteri, Hasanovići, Ćosići, Luke, Kurjaci, Muškići, Baltići, Babići, Hodžići, Šahići, Potok, Velići, Gobelje, Ferhatovići, Turnadžići, Durići és Muminovići.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb120Bosnyák1389716Horvát00Jugoszláv60Egyéb216Összesen1409732

Története Cerska területén négy középkori temető maradványa is megtalálható, bizonyságául annak, hogy ez a terület már a középkorban is sűrűn lakott volt.

A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz tartozó településen 114 háztartást és 553 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 128. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.

Az 1992-1995-ös boszniai háború alatt a falu a srebrenicai enklávéhoz tartozott. 1993 márciusának elején azonban a boszniai szerb hadsereg lerohanta Cerskát és a szomszédos Velići falut, több tucattól akár 250 bosnyákig terjedő harcos halálát okozva,"Bosnian soldiers report massacre by Serbs in a schoolhouse". The New York Times. 19 March 1993. a lakosságot pedig nyugatra, Tuzlába, keletre pedig Srebrenicába űzték el."More Harm than Good". Time. 15 March 1993.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.

A cerskai tömegsír A cerskai elsődleges tömegsírt a Cerski-patak völgyében 1996 júliusában a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntető-törvényszék (ICTY) fedezte fel és exhumálta, mivel a srebrenicai népirtással kapcsolatos bizonyítékokat gyűjtött. A sír bolygatatlan volt, és 150 olyan férfi maradványt tartalmazott, akik a halál időpontjában 14 és 50 év között voltak. A gyilkosságok egyik szemtanúja szerint 1995. július 13-án három, férfi foglyokkal teli buszt láttak az út mentén a Cerska-völgy felé haladni, amelyet egy páncélozott személyszállító követett. Nem sokkal később intenzív lövöldözés hallatszott. A tömegsírt 1995 júliusában azonosították az út délnyugati oldalán lévő töltés légi felvételei alapján. A légi felvételek azt mutatják, hogy 1995. július 7. előtt nem volt jele bolygatott földnek a helyszínen, de a július 27-én rögzített felvételek egy új földhalmot mutatnak, jelezve, hogy ástak a helyszínen. A helyszínen talált bizonyítékok arra utalnak, hogy az áldozatok csuklóját dróttal a hátuk mögé kötözték. A töltényhüvelyek helyéről úgy tűnt, hogy az út szélén helyezték el őket, miközben a hóhérjaik az út túloldalán álltak. Az út északkeleti oldaláról származó talajt arra használták, hogy elfedjék a holttesteket, ahol elestek. A 150 áldozat közül csak egyet nem öltek meg lövések. 24 áldozat kezét megkötözték, és még több mennyiségű vezetéket találtak más maradványok közelében. Az áldozatok közül 147-en civil ruhába öltöztek. Az ICTY kutatói körülbelül 189 töltényhüvelyt gyűjtöttek össze a talaj felszínéről a helyszínen, és további 67-et fedeztek fel az exhumálási és boncolási folyamat során. Dusan Janc szakértő tanú a Radovan Karadzić elleni perben elmagyarázta, hogy a cerskai sírhely nemcsak a kravicai raktárból származó áldozatokat tartalmazta, ahol több mint 1300 srebrenicai bosnyákot öltek meg, hanem a bratunaci iskola áldozatait is, akiket a Bratunacba vezető főút mentén öltek meg.

Nevezetességei A falu határában négy középkori temető maradványai találhatók számos stećakkal:

Musikići falucska területén 24 darab stećak maradt fenn, melyek közül négy díszített volt. A díszítések stilizált csigavonal, kereszt, félhold és stilizált növényi ornamentika voltak.

A Musikići feletti Ceransko brdo területén összesen 88 stećakot számoltak össze, számos sírkő töredékkel. Közülük egy oromzatos és 10 oszlopszerű sírkő volt díszített, kereszttel, rozettával, félholddal és növényi ornamentikával.

Valamivel keletebbre, a Presedo nevű helyen 54 stećakot találtak. Közülük 7 volt díszített. A díszítések kereszt, félhold, rozetta, koszorú, növényi motívumok, szőlőtőke szőlőfürttel és kinyújtott kéz voltak.

Az utóbbitól valamivel északkeletre, egy csoportban 14, díszítetlen stećak állt.

Jegyzetek

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:A Bijeljinai régió települései