Gyarmathy Zsigmond (Tapolca, 1930. szeptember 29. – Nyíregyháza, 1994. február 15.) magyar tanár, művelődésszervező, levéltáros, a Szabolcs-Szatmár megyei levéltár igazgatója (1975–1993).

Élete Születésekor a családja még Tapolcán élt, de vámtisztként dolgozó apját nem sokkal később az ország keleti részébe helyezték, így került az egész család a beregi térségbe. Ő maga az alapfokú iskoláit helyben végezte, középiskolai érettségit már Debrecenben tett, azt követően pedig Budapesten tanult tovább, ott szerzett történész középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet.

1953-tól 1975-ig élt Kisnaményban, majd Vásárosnaményban, ahol elsősorban gimnáziumi tanárként tevékenykedett, de volt népművelési felügyelő, kitűnő sportolóként a Járási Tanács Sportbizottságának elnöke, sőt egy időben a végrehajtó bizottság elnökhelyettesi tisztségét is viselte. A vásárosnaményi járás művelődésének irányítójaként kezdeményezője és egyik fő szervezője volt a Beregi Ünnepi Hetek nevű rendezvénysorozatnak, ami idővel a határokon túl is ismertté vált.

Járási munkája részeként író-olvasó találkozókat szervezett, információs hetilapot szerkesztett és több helytörténeti kutatás megindításában is segédkezett. Első saját publikációi is ebben az időszakban jelentek meg, melyek témái a népművelés és a termelőszövetkezeti mozgalom kutatásmódszertani kérdéseit járták körül. Az 1970-es évekre az akkoriban lassanként országos kiterjedésűvé váló honismereti mozgalom egyik, megyeszerte elismert vezetőjévé vált.

Kutatómunkája során került szorosabb kapcsolatba a megyei levéltárral, és 1975. július 1-i hatállyal az intézmény vezetésével is megbízták. Közel két évtizedet töltött a posztján, amely időszak rengeteg változást hozott a levéltár számára – kezdve rögtön azzal, hogy az alkalmazotti létszám a kezdeti hat főről annak négyszeresére nőtt. Az ő irányítása alatt indult meg az 1950 utáni, maradandó értékű megyei iratanyag begyűjtése, ezen belül is különösen gazdag irategyüttes gyűlt össze a megye termelőszövetkezeteitől. Önálló új rendezvénysorozatok ötleteit valósította meg az archívum gyarapodó munkatársi közössége és – a levéltári kutatások eredményének közzétételére – új periodikákat is megjelentettek.

Ezen időszakból származó saját tanulmányai egyre változatosabb témákat öleltek fel: feldolgozta a levéltár térképgyűjteményét, a népfrontmozgalom területi iratanyagait és az 1956-os forradalom megyei eseményeit; írt a közigazgatás újjászervezéséről, a helytörténetírás módszertani kérdéseiről, az irattározásról és a levéltári iratkezelésről is. Nyugdíjazásáig aktív maradt a honismereti mozgalomban, annak megyei elnöke és az országos elnökség tagja volt.

Tizennyolc év után köszönt le igazgatói posztjáról, nem sokkal később pedig az aktív munkától is visszavonult. A nyugdíjas időszakot azonban nem élvezhette sokáig: 1994. február 15-én elhunyt. Temetése a tapolcai köztemetőben zajlott, hamvai az ott található családi sírboltban nyugszanak.

Díjai, elismerései Ortutay-díj (1985) Szabó Ervin-emlékérem (1989) A „Megye Művelődéséért" díj (1993)

Jegyzetek

Források Nagy Ferenc: Gyarmathy Zsigmond (1930–1994) Levéltári Szemle, 44. évfolyam 2. szám (1994), 109–110. oldal; online hozzáférés (Arcanum): 2026. január 12. Gyarmathy Zsigmond Veszprém megyei életrajzi lexikon online kiadás, hozzáférés: 2026. január 12.

Kategória:1930-ban született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Vásárosnaményiek Kategória:Tapolcaiak Kategória:A Szabolcs-Szatmár-Bereg (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Szabó Ervin-emlékérmesek