Hanna Krall-Szperkowicz lengyel írónő, aki újságírói diplomát szerzett a Varsói Egyetemen, szakterülete többek között a megszállt Lengyelországban történt holokauszt története.

Élete Krall zsidó származású, Salomon Krall és Felicia Jadwiga (született Reichold) lánya. Varsóban, Lengyelországban született,Współcześni polscy pisarze i badacze literatury. Słownik biobibliograficzny, pod red. Jadwigi Czachowskiej i Alicji Szałagan. Warszawa 1996. Tom 4. , s. 363 de születési dátuma vitatott, 1935. május 20. és 1937. május 20. között. Négy (vagy két) éves volt és Lublinban élt, amikor a második világháború kitört a náci Németország lengyelországi inváziójával. Krall a holokausztban elvesztette közeli hozzátartozóinak nagy részét, köztük anyját és apját, akiket Majdanekben gyilkoltak meg. Csak azért élte túl a haláltáborokba történő deportálásokat, mert lengyel embermentők elrejtették a németek elől. A háború után gyermekkori otthonában, Otwockban maradt, mígnem 1951 és 1955 között a Varsói Egyetemen tanult.

Férje Jerzy Szperkowicz riporter,Jerzy Szperkowicz (1933. augusztus 22. – 2022. február 20.) lengyel újságíró. és egy lányuk van, Katarzyna.

Pályafutása Újságírás Miután Krall befejezte újságírói tanulmányait, 1955 és 1966 között a lengyel helyi Życie Warszawy ("Varsói Élet") című lapnál kezdett dolgozni. Első cikkét 1966-ban írta. Otthagyta az újságot, és a jól ismert Polityka ("Politika") magazinnak kezdett írni. 1981-ben Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság akkori miniszterelnöke kihirdette a hadiállapotot, Krall kénytelen volt elhagyni a Polityka-t. Ezt követően az évtized hátralévő részében szabadúszó íróként dolgozott, cikkeket írt a Tygodnik Powszechny című katolikus hírlevélnek. A 90-es évek elején, a kommunizmus bukása után cikkeket kezdett írni a Gazeta Wyborcza című lapnak Adam Michnik vezetésével.

Irodalom Krall a Polityka-nak végzett munkája alatt adta ki első könyvét, a Na wschód od Arbatu-t („Arbattól keletre”) 1972-ben, miután több évig Moszkvában tudósítóként dolgozott. A könyv a hatvanas évek moszkvai mindennapjait ábrázolta.

Kereskedelmi sikerét az 1977-es Zdążyć przed Panem Bogiem (Egy lépéssel az Úristen előtt) című könyv megjelenése hozta meg. A könyv egy interjún alapul, amelyet Marek Edelman lengyel zsidó kardiológussal és társadalmi aktivistával készítettek. Edelman a Żydowska Organizacja Bojowa (Zsidó Harci Szervezet) egyik alapítója volt, és aki Mordechai Anielewicz főparancsnok halála után vette át a vezetést. A Zdążyć przed Panem Bogiem Krall legtöbb művének modelljeként tekinthető. Krall a zsidók, lengyelek és németek közötti kapcsolatokat írja le a holokauszt idején és az azt követő években.

Leghíresebb sikerművét (Król kier znów na wylocie) 17 nyelvre fordították le, és 2006-os megjelenése óta számos díjat kapott, köztük a 2012-es német Würth-díjat az európai irodalom kategóriájában és a 2014-es Found in Translation díjat.

A központi holokauszt-témán kívül Krall írásai a saját identitásának keresését is tükrözik, amint az a Dowody na istnienie („A létezés bizonyítéka”) című műben is világosan látható. A könyv egy másik témája a lengyel nép gyakran bonyolult sorsa a történelemben, valamint a múlt hatása az emberek életére a jelenben. Krall Krzysztof Kieślowski és Krzysztof Piesiewicz barátja volt, és ő ihlette a két férfi által készített Dekalog, osiem című filmsorozatát.A Dekalog, osiem (Nyolcadik parancsolat) Krzysztof Kieślowski lengyel rendező televíziós drámasorozata, amely a Tízparancsolat nyolcadik felszólításához kapcsolódik – „Ne tegyél hamis tanúbizonyságot felebarátod ellen”.

Kiadványa, a Widok z okna na pierwszym piętrze (Kilátás az első emeleti ablakból) Kieślowski Krótki Dzień Pracy (1981) című filmjének együttműködése volt.

Műveit számos nyelvre fordították le, és Németországban és Svédországban kapták a legnagyobb elismerést. A 2015-ös fehérorosz Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics Krallt kulcsfontosságú befolyásoló tényezőként jellemezte. Krall 1978 és 1983 között a Lengyel Írószövetség (lengyelül: Związek Literatów Polskich, ZLP), 1989 és 2020 között pedig a Stowarzyszenie Pisarzy Polskich (Lengyel Írószövetség) tagja volt.

Publikációi

Magyarul megjelent Egy lépéssel az Úristen előtt (Zdążyć przed Panem Bogiem) – Európa, Budapest, 1981 (Modern könyvtár) · · fordította: Gimes Romána, utószó Kovács István Maria H. emlékezik. A varsói gettótól szeptember 11-ig (Synapsi Marii H) – Vince, Budapest, 2024 (Living bridges) · · fordította: Petneki Noémi · illusztrálta: Amanda Hrabowski

Díjai Számos rangos díjat kapott Lengyelországban és világszerte, többek között a Szolidaritás Kulturális Díjat (1985), a Herder-díjat (2005) önéletrajzi regényéért, a Sublokatorka-ért (Az albérlő), a Lengyel Újságíró Szövetség Újságírói Babérjait (2009), a Gloria Artis Kulturális Érdemrendjét (2014), a Julian Tuwim Irodalmi Díjat (2014), és a Władysław Reymont Irodalmi Díjat (2009). Jelölték továbbá a Nike Irodalmi Díjra a Tam już nie ma żadnej rzeki (1998) és a Wyjątkowo długa linia (2004) című műveiért, valamint az Angelus Közép-európai Irodalmi Díjra a Król kier znów na wylocie (2007) című műveiért.

Jegyzetek

Fordítás

További információk

Kategória:1935-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Lengyel nők Kategória:Lengyel újságírók Kategória:Lengyel írók Kategória:Herder-díjasok Kategória:A holokauszt túlélői Kategória:Varsóiak