A Hajtómű- és Felvonógyár (HaFe) egy ipari üzem volt Budapest XI. kerületében.

Története A Hajtóművek és Festőberendezések Gyára a XI. kerületben, a Fehérvári út 98. szám alatt működött. Elődjei a Serényi családhoz köthetők: 1909-ben Serényi esztergályos műhelyeként indult, majd 1925-ben Serényi–Weisz-féle Fogaskerék- és Autóalkatrészgyár néven fejlődött tovább. 1934-ben Magyar Fogaskerék-, Autó-, Traktoralkatrész és Gépgyár Kft.-vé alakult, amelyet 1947-ben a MOGÜRT államosított, MOGÜRT Fogaskerékgyár néven.Budapest lexikon, i. m.

1949-ben a vállalat a Munkások Ipari Termelő és Értékesítő Szövetkezetével (MITÉSZ) egyesült, és Magyar Hajtóműgyár, majd MITÉSZ Hajtóműgyár Nemzeti Vállalat néven foglalta el jelenlegi, Fehérvári úti központi telephelyét. Az 1950–60-as években jelentős szervezeti bővülés ment végbe: 1959-ben Budapesti Hajtóműgyár néven átvette az egri Autóipari Forgácsoló Gyárat, majd 1963-ban Hajtómű- és Felvonógyárként magába olvasztotta a Magyar Felvonógyárat, annak békéscsabai gyáregységét, valamint a pestszenterzsébeti Autó- és Traktoralkatrészgyárat. A hajtóműgyár Magyarország egyetlen, kifejezetten liftgyártásra specializált üzemeként működött az 1960-as években. A gyár 1965-ben 395, 1964-ben 392, 1967-ben 350 új felvonót gyártott, ami azonban még mindig csak a hazai igény töredékét fedezte.Kovács, i. m., 127.

1968-ban a vállalat szervezetébe integrálták a nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépjavító Vállalat egyik üzemét. Az 1970-es évek elején profilváltás következett: 1973-ban a Felvonógyárat átadták a GANZ–MÁVAG-nak, ezt követően a vállalat fő tevékenysége a hajtóművek, a felületvédelmi festőberendezések és a konvejorok gyártása lett. A gyártási technológia fejlesztését külföldi licencek segítették: 1968-ban a német Otto Dürr cégtől, 1969-ben pedig az angol King vállalattól vásároltak know-how-t.

A HAFE szervezete 1984-re érte el legnagyobb kiterjedését, a budapesti központ mellett nyíregyházi, békéscsabai és albertfalvi gyáregységekkel. Ugyanebben az évben megalapította első leányvállalatát, a HAFE INNOPLEX-ENGINEERING-et. 1986-tól vállalati tanács irányította a céget, majd 1990-ben a gyárakat leányvállalatokká szervezték ki, miközben a Fehérvári úti központ csökkentett létszámmal vagyonkezelői feladatokat látott el.

A gyár Soproni út 60. alatti üzemcsarnoka a gyár 1963-as alapítása után épült, tervezője ismeretlen. Az épület a kor jellegzetes ipari megoldásait mutatja: előregyártott vasbetonszerkezet és mezőtúri téglahomlokzat. A csarnok megőrzése mellett döntöttek, és felújítása 2013-ban fejeződött be Kendi Géza (A4 Studio) tervei alapján. A felújítás során az előtetőkön kívül a külső állapot megmaradt, a funkcióváltozás miatt azonban a nyílászárókat cserélni kellett, és a nagyvonalú belső térbe álmennyezet került. Kovács Dániel művészettörténész a továbbépítés és a megőrzés kiváló példájának tekintik az épületet. Az épületben ma Aldi élelmiszerüzlet működik.

Jegyzetek

Források

Kovács Dániel: Szocreál és késő modern Budapest, Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2024,

További irodalom Geszler Ödön-Tamáska Péter: Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának története (Bp., 1987). https://www.hajtomugyar.hu/

Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája

Kategória:Budapest XI. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet