Grzegorz Michał Braun lengyel szélsőjobboldali politikus. Korábban a Szejm tagja volt, 2024 óta a Kis-lengyelországi és a Szentkereszt vajdaságokból álló választókerület európai parlamenti képviselője. 2019 óta Lengyel Korona Konföderáció, lengyel rövidítésével KKP párt elnöke.
Életrajza Apja Kazimierz Braun színházigazgató, író. Nagybátyja, Juliusz Braun a köztelevízió élén állt. A Wrocławi Egyetemen végzett 1987-ben, ezután Katowicében, a Sziléziai Egyetemen tanult a rádió- és televíziótudományi tanszéken, posztgraduális tanulmányait 1993-ban fejezte be. 1987-től kezdve a Narancs Alternatíva illegális antikommunista szervezetben tevékenykedett, emellett az egyetemen diáktüntetésekben is részt vett.
2005-ben kiadott egy dokumentumfilmet a Szolidaritás Független Szakszervezetet vezető Lech Wałęsa későbbi lengyel elnök, valamint a Lengyel Népköztársaság titkosrendőrsége közötti feltételezett kapcsolatról. Wałęsa emiatt beperelte Braunt, aki válaszul beperelte őt rágalmazásért, mindkét ügyet elutasították.
A politikában A 2015-ös elnökválasztáson 13113 szavazatot szerezve 0.09 százalékot ért el. 2019-ben Gdańsk polgármesterségéért szállt küzdelembe Paweł Adamowicz polgármester meggyilkolása után. Jelöltségét Janusz Korwin-Mikke és a Nemzeti Mozgalom párt is támogatta. A szavazatok 11.86 százalékát kapta meg, míg a győztes Aleksandra Dulkiewicz 82.22 százalékot.
A 2019-es európai parlamenti választáson Braun volt a Kárpátaljai vajdaságot magában foglaló 9. választókerületben a Szabadság és Függetlenség Konföderáció listavezetője. Ebben a kerületben érte el ekkor a párt a legjobb, 5.89 százalékos eredményét, ezzel azonban nem szerezte meg a vajdaságnak járó három mandátum egyikét. A 2019-es lengyelországi parlamenti választáson ismét az ő kerületében (Rzeszów környékén) érte el a párt a legjobb, 8.25 százalékos eredményét, innen jutott be a Szejmbe. 2020-ban a Konföderáció előválasztásán elnökjelölt volt, ahol bekerült az utolsó fordulóba, amelyet elvesztett Krzysztof Bosak ellenében, akit mögé később beállt az elnökválasztáson.
2023. január 27-én megrongált egy, az ukrán, az európai uniós és a szivárványzászló színeit használó díszekkel díszített karácsonyfát a krakkói járásbíróság épületében. A 2024-es európai parlamenti választáson európai parlamenti képviselővé választották. Október 12-én azon kijelentésével kavart port, miszerint „a hadseregnek egy ujját sem kellene mozdítani a Litvánia nevű kicsi, elnéptelenedett, utálatos, lengyelellenes, Bismarck-féle angolszász és zsidó képződmény védelmére”.
2025. január 15-én bejelentette, hogy megméretteti magát a 2025-ös lengyel elnökválasztáson annak ellenére, hogy a Szabadság és Függetlenség Konföderációja már augusztusban Sławomir Mentzent választotta jelöltjének, ezért Braunt két nap múlva kizárták a pártból. Janusz Korwin-Mikke, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció alapítója és volt tagja ugyanakkor Braun jelöltségét támogatta.
A "Never Again" Association jelentése szerint Braun huzamosabban támogatta Janusz Waluśt, a Dél-Afrikai Kommunista Párt vezetőjének, Chris Haninak gyilkosát. Braun egyebek mellett azzal védte Waluś tettét, hogy szerinte kommunista párttitkárokat lőni szükségből végzett nemes cselekedet.
2025. április 16-án Roman Fritz képviselő és néhány aktivista társaságában megpróbált polgári letartóztatásba helyezni egy Oleśnicai kórházban dolgozó nőgyógyászt, akit sorozatgyilkosnak nevezett. Az esemény során kihívták a rendőröket Az orvos korábban legálisan végrehajtott egy 37 hetes magzaton egy abortuszt, mivel súlyos csontfejlődési rendellenessége veszélyeztette az anya életét, emellett a halvaszületés esélye is igen nagy volt. Az eset után a kórházat pokolgéppel fenyegették és zaklatták a közösségi médiában. Az akciót Braun testvére, Monika is elítélte.
2025. május 6-án az Európai Parlamentben mentelmi joga elvétele mellett döntöttek. Az elnökválasztás május 18-án megtartott első fordulójában 6.3%-át szerezte meg a szavazatokat, negyedik helyen végezve, ezzel túlteljesítve a legtöbb közvélemény-kutatást.
Nézetei Braun tradicionalista katolikus, minden beszédét úgy kezdi, hogy „Isten áldjon”. Rendszeresen kritizálja a protestantizmus szerepét Lengyelországban és vitatkozik protestánsokkal. Kritikus a demokráciával szemben, szeretné, ha Jézus hivatalosan lengyel királyi címet viselne.
Braun kritikus az idegen befolyással szemben, a jelenlegi Lengyelországot zsidó-amerikai gyámság alatt álló orosz—német gyarmatnak nevezte. A Lengyel Zsidóság Történetének Múzeumát hazugságokat terjesztő propagandacentrumnak tartja. A Jog és Igazságosság párt képviselőit Góg és Magóg követőinek, a lengyel hagyományok és a latin civilizáció elpusztítóinak nevezte. Braun szorgalmazza, hogy Lengyelország rendelkezzen atomfegyverrel. Támogat a futballhuligánokból szerveződő, etnikai kisebbségeket vegzáló önbíráskodó szervezeteket.
Braun a pedofíliával rokonként kezeli a homoszexualitást, és botbüntetés bevezetését javasolta rá. Állítása szerint három nem létezik, „férfiak, nők és személyiségzavarosok”, továbbá azt címezte Katarina Barley német szociáldemokrata képviselőnek, hogy a szodomiták jelentik számukra az áhított világforradalomban a proletariátust.
Braun azzal vádolta 2021-ben a kormányt, hogy a koronavírus elleni intézkedéseikkel növelik a gyermekek körében az öngyilkosságok számát. Beszéde végén „lógni fog” fenyegetést címzett Adam Niedzielski egészségügyi miniszternek, ezután kizárták az ülésről. Egy maszkellenes tüntetésen Bydgoszcz-ban a maszkviselési kötelezettséget a zsidók által a gettóba zárás által kötelezően viselt karszalaghoz hasonlította.
Külpolitika Braunt pozitív jelzőkkel illették az orosz médiában az orosz–ukrán háborúról kifejtett véleményei kapcsán. 2022. február 24-én a Twitteren azt követelte, hogy Lengyelország zárja le a határait az ukrán menekültek elől. A Szejmben egyedüliként szavazott egy, az orosz támadást elítélő, a NATO-t és az Európai Uniót Ukrajna támogatására felszólító határozat ellen. Ellenzi az ukrán menekültek számára folyósított lengyel segélyeket, és többször arra figyelmeztetett, hogy szerinte a két nép közötti történelmi különbségek miatt a tömeges befogadásuk „elukránosítja” Lengyelországot, a demográfiai fordulattól tartva követelte, hogy a kormány tagadja meg ukrán állampolgároktól az ideiglenes lakhelyre való kérelmeket, és állítsa meg az ukrán bevándorlást. A 2025-ös lengyelországi drónészlelésekkor Korwin-Mikke és Braun is azt állították, hogy az esetet a lengyel kormány rendezte meg annak érdekében, hogy belerángassák az országot a háborúba. Donald Tusk és Karol Nawrocki szerint állításuk orosz dezinformáció.
2025. május 6-án Braun a Katowicében található ipari minisztériumba utazott, ahol (mivel a miniszter Varsóban tartózkodott) a miniszterhelyettest, Kinga Okrzesik-Farugát kérdezték a szénbányák bezárásáról, amelyre ő írásbeli választ ígért. Az épület elhagyása közben Braun ellopott az előcsarnokból egy uniós zászlót egy rövid szóváltás után, megtaposta, elvitte a wujeki szénbányához, ott beletörölte a cipőjét, majd elégette az 1981-ben lemészárolt bányászok emlékműve alatt.
2024. október 7-én, a 2023-as Izrael–Hamász-háborút elindító terrortámadások első évfordulóján Benjámín Netanjáhú kormányát a világ legnagyobb terrorszervezetének nevezte. Az Európai Parlamentben a holokauszt nemzetközi emléknapján megtartott egy perc néma csendet megzavarta bekiabálásával, amelyben a gázai népirtás áldozataiért való imára szólított fel. A mondat megismétlése után megköszönte a közönségnek a népirtás áldozataiért való imát, majd kivezették az ülésről. Később a közösségi médiában azt állította, hogy nem megzavarta, hanem kiegészítette a megemlékezést. Ezután Łukasz Kohut lengyel európai parlamenti képviselő „undorító teremtménynek” nevezte Braunt.
A zsidóságról Braun a zsidókat Lengyelország ellenségének tartja, akik szerinte át akarják venni a hatalmat Lengyelországban, és az indián rezervátumokhoz hasonló rezervátumokba szeretnék zárni a lengyeleket. Azt is állította, hogy Lengyelország zsidó állammá alakítása van tervben, amelyben a gázai palesztinokhoz hasonló sorsra jutnának a lengyelek, és háziállat módjára kényszerítenék őket szolgaságba. A varsói Német Történelmi Intézetben Jan Grabowski történész egy holokausztról szóló előadása közben berontott a terembe, és tönkretette a mikrofont, valamint a hangfalakat. Az intézet igazgatójának azt mondta, hogy „egy német nem fogja nekem megmondani, hogy valamiben nem tehetek kárt. Tűnj el Varsóból, most!”. Mentelmi jogára hivatkozva nem hagyta el rendőrségi kérésre az intézetet.
2023. december 12-én Braun eloltott egy hanuka alkalmából a Szejmben felállított menórát egy poroltóval, mondván, hogy „szégyellje magát, aki a sátáni szektában vesz részt”. A keletkező aeroszolok miatt a biztonsági őrök evakuálást rendeltek el, egy nőt légzési gondok miatt kórházba vittek. Az eset után hat hónapra felfüggesztették a parlamentbe való beengedését.
2025. április 28-án egy elnökjelölti vitában azt állította, hogy a zsidóknak túlzott beleszólása van a lengyel ügyekbe, és Izraelt ráerőltetik Lengyelországra mint szövetségest. A Rafał Trzaskowski elnökjelölt által a varsói gettófelkelés emlékére viselt nárciszt a szégyen jelének nevezte. Azt is állította, hogy az auschwitzi koncentrációs táborban nem voltak valójában gázkamrák, továbbá vérváddal illette a zsidókat, miszerint keresztényeket ölnek azért, hogy vérüket szertartásokban felhasználják.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Lengyelországi politikusok Kategória:Európai parlamenti képviselők 2024–2029 Kategória:1967-ben született személyek Kategória:Élő személyek