bélyegkép A 2025. december vége óta az iráni állami biztonsági erők tömegmészárlásokat hajtottak végre a 2025–2026-os iráni tüntetések során. 2026. január 25-i állapot szerint a halottak összszáma meghaladta a 30 000-et. Ezáltal a legnagyobb mészárlások közé tartoznak a modern iráni történelemben. A Human Rights Activists in Iran (HRANA) nevű szervezet szerint körülbelül 135 biztonsági személy halt meg.

Az iráni hatóságok a megtorlás alatt szinte teljes internetes leállást (2026-os iráni internet leállás) vezettek be, ezzel korlátozva a kommunikációt az országon belül, és mérsékelve az információ áramlását a külvilág felé a gyilkosságokkal kapcsolatban. Esmaeil Baghayi, az iráni Külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a biztonsági erők tüzet nyitottak a tüntetőkre. Az iráni kormánytisztviselők hivatalos források nélkül azt állították, hogy a halálos áldozatok száma 2.000 és 3.000 között van, beleértve mind a tüntetőket, mind a biztonsági erőket.

2026. január 17-én a The Sunday Times arról számolt be, hogy a jelentésben szereplő orvosok a gyilkosságokat népirtásnak nevezték. 2026. január 25-én a Time magazin kijelentette, hogy egy konkrét lista 30 304, a protestálással kapcsolatos halálesetet tartalmazott, amelyeket csak január 8-án és 9-én regisztráltak a polgári kórházakban. Háttér A 2025–2026-os tüntetések előtt az Iszlám Köztársaság időszakában a tüntetők halálának és a politikai foglyok tömeges kivégzéseinek magasabb száma az alábbi eseményekhez köthető: 3.400 kivégzés az 1981–1982-es iráni tömegmészárlások során és 1.000–30.000 kivégzés 1988-ban, 72 tüntető halála a 2009-es iráni elnökválasztási tüntetések során, 300–1.500 tüntető halála a 2019–2020-as tüntetések során, és 551 halott a 2022–2023-as Mahsa Amini tüntetések alatt.

Áldozatok száma A HRANA, az Iránban működő Emberi Jogi Aktivisták Hírszolgálata szerint az országos tüntetések első tíz napjában, 2026. január 6-ig bezárólag legalább 34 tüntető vesztette életét, és legalább 2.076 állampolgárt tartóztattak le legalább 285 helyszínen. 2026. január 7-én 13 tüntető halt meg, így a halottak száma 45-re emelkedett a Iran Human Rights szerint.

Igazolt jelentések és videófelvételek alapján a tüntetések első hét napjában a biztonsági erők széles körben alkalmazták a live lőszert, könnygázt és tömegoszlató fegyvereket, és erőszakos letartóztatásokat hajtottak végre.

The Guardian arról számolt be, hogy legalább három gyermek halt meg, és több mint 40 kiskorút tartóztattak le a nyolc napos tüntetések alatt.

A Iran International 2026. január 10-én azt becsülte, hogy az előző 48 órában 2.000 tüntető halt meg, míg a Time Magazine arról számolt be, hogy a szám akár 6.000-ra is emelkedhetett.

2026 január 8-án legalább 217 ember halt meg Teheránban. 2026. január 10-i állapot szerint a 2026-os iráni internet leállás korlátozta az áldozatokkal kapcsolatos hírek közlését. A Iran International 2026. január 10-én azt is becsülte, hogy az előző 48 órában legalább 2.000 tüntetőt öltek meg a kormányerők. 2026. január 12-én a Time arról számolt be, hogy a halott tüntetők száma akár 6.000-ra is emelkedhetett, kivéve azokat, akiknek a holttestét közvetlenül a hullaházakba vitték.

2026 január 13-án a Iran International egy több szakaszból álló vizsgálatot zárt le, és a kormányzati forrásokra, szemtanúi beszámolókra, terepi jelentésekre, kórházi adatokra, valamint iráni orvosok és ápolók vallomásaira alapozva megállapította, hogy legalább 12.000 civil halt meg. A jelentés szerint a tömeges kivégzések január 8-9-én zajlottak, és túlnyomórészt az IRGC és a Basij milícia tagjai követték el őket. A kivégzéseket szervezett módon hajtották végre, és a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács, valamint az Elnöki Hivatal által beszerzett információk alapján maga Ali Khamenei legfelsőbb vezető rendelte el, a kormány három ága jóváhagyásával. Ezen kívül a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács közvetlen tüzet rendelt el.

2026 január 13-án a CBS News aktivista csoportokra hivatkozva azt állította, hogy a halálos áldozatok száma akár 20.000 is lehet.

2026. január 25-én a Time magazin kijelentette, hogy egy konkrét lista 30 304, a protestálással kapcsolatos halálesetet tartalmazott, amelyeket csak január 8-án és 9-én regisztráltak a polgári kórházakban.

A tömeges borzalom típusa A Hengaw 2026. január 13-án azt állította, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a tüntetők tömegmészárlása emberiesség elleni bűntett volt a szokásos nemzetközi jog és a Római Statútum szerint, mivel a „kormányerők, egy összehangolt, széles körű és szisztematikus elnyomási politika keretében, [elkövetve] olyan cselekményeket, amelyek között szerepel a civil tüntetők előre megfontolt megölése... [és] az erőszak széleskörű és halálos alkalmazása” eredményeként „tömeges kivégzések” zajlottak Irán különböző részein, melyek közül 2.500 áldozatot a Hengaw megerősített.

Kapcsolódó szócikkek

2025–2026-os iráni tüntetések 2026-os iráni háború

Jegyzetek

Kategória:Irán