Dragaševac () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Vlasenica községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 24, közúton 51 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északnyugatra, a Dragaševac-folyó völgyében, 440-640 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 476-4-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb21957Bosnyák10Horvát02Jugoszláv00Egyéb1910Összesen23969
Története A Dragasevac eredeti települését, mely a Dragasevac-folyó mentén jött létre, a 19. század elején még kizárólag karavlachok (fekete vlachok) A karavlachok (szerbül: karavlasi) egy délkelet-európai, román nyelvű etnikai csoport, elsősorban Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szerbiában élnek, a szerb „vlasi” (vlahok, pásztorok) kifejezésből ered, a „kara-” (fekete) előtag különbözteti meg őket más román ajkú csoportoktól (pl. "akvlasi" - "fehér vlachok"). Eredetileg pásztorkodással foglalkoztak, keleti román nyelvet beszéltek, de ma már leginkább a szerb nyelvet használják, néhol megőrizve román eredetű szavakat. lakták, akik a Havasalföldről települtek erre a vidékre, és fatermékek gyártásával foglalkoznak. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború alatt a karavlachok, mint ortodoxok, többnyire az NDH-ban élő szerbek sorsában osztoztak. Egy részük részt vett a nemzeti felszabadító mozgalomban. A második világháború után a szomszédos falvakból származó szerbek is a főút mellé költöztek, így idővel a falu szerb többségűvé vált.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború során a legtöbb karavlachot külföldre költöztették, ahonnan a háború után csak kisebb számban tért vissza. Többen harcoltak a Szerb Köztársaság Hadseregéban. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
Fordítás
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései