Simići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Vlasenica községben, Donji Birač régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 23, közúton 53 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északnyugatra, 580-750 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Kladanj 476-2-4 A hegyvidéki domborzat domináns. A Tiša folyó és számos kisebb vízfolyás folyik át a településen és áthalad rajta az M19.2-es számú főút is. A simići közösséghez Dragasevac, Radići, Rogojevina, Sekulići, Lukići, Simići és Majstorovići települések tartoznak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb200171Bosnyák00Horvát32Jugoszláv10Egyéb00Összesen204173
Története A település nevét a Simić családról kapta, mely az első betelepülő volt a faluban. A helyi temetőben, Rogojevinában van egy középkori temetőrész, így bizonyos, hogy a település már a középkorban is lakott. A jelenlegi népesség a 19. század első felében főként Hercegovinából származik. Eredetileg a település a fennsíkon volt, azonban az idő múlásával a lakosság leköltözött a település alsó részeire, valamint a folyó és a főút mellé. Jelenleg az eredeti település helyén nagyon kevés lakos lakik, és várható, hogy a következő időben a falunak ez a része teljesen elhagyatottá lesz.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Cikote községhez tartozó településnek 12 háztartása és 80 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 96. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Cikote községhez tartozó településen 17 háztartást és 123 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 128. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Középkori temető maradványai több stećakkal a helyi temetőben.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései