A második generációs programozási nyelv (2GL) megnevezés az assembly nyelvek generációs alapú kategorizálására szolgál. Ezek a nyelvek az alacsony szintű programozási nyelvek csoportjába tartoznak.

A kifejezést azért alkották meg, hogy megkülönböztesse a magasabb szintű , gépfüggetlen harmadik generációs programozási nyelveket (3GL) (mint például a COBOL, C vagy Java ) és a korábbi első generációs programozási nyelveket (gépi kód).

Második generációs programozási nyelv A második generációs programozási nyelvek a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:

A programon belüli sorok közvetlenül a processzorparancsoknak felelnek meg, lényegében egy első generációs programozási nyelvet átfedő emlékeztető eszközként működve. A kódot egy programozó olvashatja és írhatja. Ahhoz, hogy számítógépen fusson, géppel olvasható formába kell alakítani, ezt a folyamatot assemblynek nevezik. A nyelv egy adott processzorcsaládra és környezetre jellemző.

A második generációs nyelveket olykor rendszermagok (kernelek) vagy eszközmeghajtók egyes részeinél, valamint videojátékoknál, grafikai programoknál és más egyéb számításigényes programoknál alkalmazzák.

A modern programokban ritkán használják a második generációs assembly nyelveket. Bár a második generációs nyelveken történő programozás sebességbeli előnyökkel járhat, számos hátrány vezetett a hanyatlásához:

A programozás egyedi processzorutasítások szintjén zajlik, nem pedig magasabb szintű logika mentén. Az alacsony szintű memória- és hardverrészleteket manuálisan kell kezelni, ami gyakran hibákhoz vezet. A programok gépfüggőek, ezért minden célgép-architektúrához külön verziókat kell írni.

A programok túlnyomó többségét harmadik vagy negyedik generációs programozási nyelven írják. Az assembly fő előnye, a sebesség, azonban romlott, mivel a jól megírt C kód gyakran olyan gyors, vagy akár gyorsabb is lehet, mint a kézzel írott assembly.

A második generációs nyelvek talán a legjelentősebb helyet foglalják el a számítástechnika történetében. Hosszú ideig a második generációs assembly nyelvek jelentették az egyetlen jó fejlesztési lehetőséget számos géphez, mint például a NES vagy a Commodore 64. A második generációs nyelvek hatalmas lépést jelentettek azon hagyomány elhagyása felé, mely szerint a programozóknak kell alkalmazkodniuk a gép igényeihez, és megtették az első lépést afelé, hogy a gép alkalmazkodjon a programozóhoz. Ez a jelenség a későbbi programozásinyelv-generációk mindegyikében megismétlődött.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Programozási nyelvek