Rovaši () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 14, közúton 30 km-re délre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 18 km-re északra, az Udrč-hegy déli lábánál, 380-790 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Kladanj 476-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák1236833Horvát00Jugoszláv00Egyéb01Összesen1236834
Története A középkori temető fennmaradt sírkövei alapján megállapítható, hogy a település már a középkorban is lakott volt. Az oszmán hódítók 1463-ban foglalták el Bosznia területét. Rovaši már a Zvorniki szandzsák 16. századi deftereiben is szerepel.Kemal Bašić: Zvornički sandžak u XVII. stoljeću, Sarajevo, 2021. 106-107. o. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Cerska községhez tartozó településen 48 háztartást és 447 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
1992 áprilisának elején a szerb erők megtámadták Vlasenica község nem szerb civil lakosságát, amely akkoriban egy etnikailag vegyes kis falvakból és házcsoportokból álló terület volt. A következő hetekben a nem szerb civil lakosság elleni támadások a község falvaiban folytatódtak. Április végére a szerb erők számos települést ellenőriztek, köztük Nova Kasabát, Neđeljištét, Konjević Poljét, Pijucit és Poverdžát. Bećirovići, Šipovići, Hajdurovići, Čamdžići, Čelebići és Sadići falvakat a támadó szerb erők felégették, lakosságukat pedig elűzték otthonaikból. Több ezer boszniai muszlim menekült özönlött Cerska és Rovaši településekre, néhányan az erdőn keresztül menekültek oda. 1992 májusának végén vagy júniusának elején a bosnyák területvédelmi erők egy fogolytábort hoztak létre egy rovaši istállóban, ahol 1992 májusa és 1993 januárja között szerb foglyokat tartottak fogva. A háborúban falu házainak száz százaléka elpusztult. A rovaši mecsetet 1993 márciusában rombolták le. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Nevezetességei Strana - középkori nekropolisz maradványai. 10 fennmaradt sztélé formájájú sírkővel, keleti tájolással; díszítés: plasztikus borda, szimbolikus jelek.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései