Maćesi () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 14, közúton 29 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 16 km-re északra, a Jadar-folyó bal partj feletti magaslatokon, 230-560 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Kladanj 476-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb50Bosnyák680507Horvát00Jugoszláv00Egyéb20Összesen687507
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Cerska községhez tartozó településen 73 háztartást és 458 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 128. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A Radovan Karadžić és Ratko Mladić elleni a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICTY) vádiratai szerint 1995. július 20-21-én Maćesi közelében a boszniai Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) személyzete megafonok segítségével megadásra buzdította a Srebrenicából menekült bosnyák férfiakat, és biztosította őket, hogy biztonságban lesznek. Körülbelül 350 férfi válaszolt ezekre a kérésekre és adta meg magát. A katonák ezután körülbelül 150 embert magukhoz vettek, utasították őket, hogy ássák meg a sírjukat, majd kivégezték őket. A háborúban falu házainak 99 százaléka elpusztult. A mecsetet 1993 márciusában rombolták le. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került. Az 1992 és 1995 közötti háború során a faluban 73 lakos halt meg, akiknek a neve a központi emlékművön szerepel.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései