Carol Fran (Lafayette, 1933. október 23. – Lafayette, 2021. szeptember 1.) amerikai soulénekesnő, zongorista, dalszerző. Legismertebb dala az 1950-es és 1960-as években megjelent kislemezei sorozata. 1992-től hat albumot adott ki, ebből négyet férjével duóban énekelte.
Pályafutása
Jump bluesA jump blues a blues egyik irányzata. A Lionel Hampton és Lucky Millinder által fémjelzett big bandek zenéjéből fejlődött ki az 1930-as évek végén. Carol Fran énekesi karrierjét Don Conway-jel kezdte, majd New Orleansba költözött. Ott feleségül ment egy szaxofonoshoz, Bob Francois-hoz, ami lehetővé tette, hogy egy egyszerű rövidítéssel megkapja művésznevét: Carol Fran. Carol Frant megismerte a New Orleans-i Bourbon Street környéke.
Turnéra indult Mexikóban. Debütáló kislemeze az „Emmitt Lee” volt, amelyet 1957-ben vettek fel és az Excello Records adott ki. További három kislemez következett, de a sikertelenség miatt Guitar Slimmel énekelt, akinek 1959-ben bekövetkezett halála után Nappy Brown, Lee Dorsey és Joe Tex társaságában énekelt.
A Lyric Records Frannek lemezszerződést ajánlott. Következő munkái a „The Great Pretender” (1962) és a „Crying in the Chapel” (1964) feldolgozása voltak. Annak ellenére, hogy az utóbbit később újra kiadta a Josie Records, Fran lendületét Elvis Presley saját verziójának megjelenése megtörte. Az „Any Day Love Walks In” után vissza tudott térni a koncertvilágba.
1967-ben leszerződött a Roulette Recordshoz és kiadta Brook Benton „So Close” című dalának egy verzióját. A siker azonban is elmaradt tőle, és sok felvétele kiadatlan maradt. Ekkor a louisianai klubokban való fellépés maradt számára meg.
1982-ben találkozott Clarence Hollimon stúdiógitárossal. Egy évvel később összeházasodtak, és Texasba költöztek. Miután együtt koncerteztek. A Black Top Records kiadta 1992-es Soul Sensation! című albumát. 1996-ban Fran és Hollimon fellépett a Long Beach Blues Festivalon.
Hollimon 1994-ben meghalt. Fran visszaköltözött Lafayette-be. A Fran-tastic albumot 2001. végefelében New Orleansban vették fel.
2013-ban elnyerte a National Endowment for the Arts által odaítélt National Heritage Fellowship díjat, amely az Egyesült Államok legmagasabb kitüntetése a népművészet és a hagyományos művészetek terén.
Szerepelt a 2015-ös „I Am the Blues” című dokumentumfilmben. 2020-ban a Coulee Productions bemutatta a „Carol Fran: Tous Les Jours C'est Pas La Même, Every Day Is Not The Same” című dokumentumfilmjét. Fran 2021. szeptember 1-jén, 87 éves korában hunyt el a COVID-19 utáni szövődmények következtében.
Diszkográfia 1992: Soul Sensation! with Clarence Hollimon
1994: See There! with Clarence Hollimon 1995: Women in (E)motion with Clarence Hollimon 2000: It's About Time with Clarence Hollimon 2002: Fran-tastic 2020: All Of My Life: The Saint Agnes Sessions [LP]
Díjak 2013: elnyerte a National Endowment for the Arts által odaítélt National Heritage Fellowship díjat.
Jegyzetek
Források https://www.soulfulkindamusic.net/cfran.htm https://www.theadvocate.com/baton_rouge/entertainment_life/music/article_8ebdde46-0c2b-11ec-bab3-ff0c27269ff2.html https://open.spotify.com/artist/1w2HbBmPElTtEY69Xth6OW Fordítás
Kategória:Amerikai énekesnők Kategória:1933-ban született személyek Kategória:2021-ben elhunyt személyek Kategória:Louisianaiak Kategória:Afroamerikaiak