A freiburgi Miasszonyunk-székesegyház, rövidebb és ismertebb nevén freiburgi münster () egy román stílusban megkezdett és nagyrészt gótikus és késő gótikus stílusban befejezett római katolikus városi plébániatemplom a baden-württembergi Freiburg im Breisgau városában. Építése körülbelül 1200 és 1513 között zajlott. A Freiburgi főegyházmegye megalapításával a templom 1827-ben a freiburgi érsekség székhelyévé vált; ezzel a freiburgi münster városi plébániatemplomból metropolita templommá emelkedett, és azóta ugyan hivatalos titulusa szerint székesegyház, de hagyományosan továbbra is az eredeti „münster” megnevezést használják.
A neves művészettörténész Jacob Burckhardt 1869-ben egy előadás-sorozatban a 116 méter magas toronyról Bázelhez és Strasbourghoz viszonyítva így nyilatkozott: „Freiburg valószínűleg a legszebb torony marad a földön.” Ebből alakult ki a gyakran hallott, de nem teljesen szó szerinti idézet a kereszténység legszebb tornyáról. Művészettörténészek a világ minden tájáról dicsérik a freiburgi Miasszonyunk-székesegyházat és annak impozáns nyugati tornyát, mint a gótikus építészeti remekművét. A székesegyház impozáns méretekkel rendelkezik: teljes hossza 125,83 méter, a középső hajó belső magassága 25,70 méter, a négyezet kupolája pedig 30,36 méteres, az épület teljes térfogata 80 300 m³.
Története
A korábbi templomok Az első freiburgi templom az úgynevezett „konrádi” templom, amelyet a város alapítója, I. Konrad von Zähringen után neveztek el, és a város alapításának időszakában, 1120–1140 körül épült. Ebből az első épületből csak az alapok maradványai maradtak fenn.
Míg a zähringeni hercegek hagyományosan a II. Berthold von Zähringen (1078–1111) által alapított Szent Péter-kolostorban, a Fekete-erdőben voltak eltemetve, V. Berthold V. († 1218) megfelelő sírhelyet akart magának Freiburgban. Az 1120-30-ban épült plébániatemplom helyére egy késő román stílusú kolostortemplom épült, a bázeli székesegyház mintájára. Valószínű, hogy az új, körülbelül 1200-ban megkezdett templomot emporiumos bazilikaként tervezték, kéttornyos nyugati homlokzattal; az emporiumok nyílásai ma is láthatók a kereszthajó nyugati falán. Ebből a késő román stílusú kezdetből a kereszthajó és az oldalsó tornyok, az úgynevezett „Kakas-tornyok” alsó fele maradt fenn, amelyeket a gótikus építési fázisban áttört toronyhegyekkel emeltek meg.
A gótikus münster 1230 körül az építkezés a francia gótika új stílusában folytatódott a hajóval és a domináns nyugati toronnyal. Ez már 1330 körül elkészült, és a gótika legkorábbi traverzatornyával rendelkezik. Ezt követően a városi tanács úgy döntött, hogy a késő román stílusú kórust egy lényegesen nagyobb kórussal, körfolyosóval és kápolnákkal veszi fel, és Johann von Gmündöt bízta meg a kivitelezéssel. Az alapkő letételéről 1354. március 24-én egy felirat tanúskodik az északi portálon: „Isten születésétől számított MCCCLIIII évben, szent estjénrakták le eme kórus első kövét.” Azonban a katedrális építése 1375-80 és 1471 között alig haladt előre, így a városi tanács 1475-ben panaszkodott: „van egy kórusunk, amelyet elődeink építettek, és száz éve áll ott.” Csak 1510-ben (a kórusboltozatban található dátum) zárták le az új kórus boltozatát: „Ludwigck Horneck von Hornberg beépítette az utolsó követ a boltozatba, Istennek hála.”
Az új templom kórusának felszentelését 1513. december 5-én a konstanzi segédpüspök végezte el, miután az 1498-as freiburgi birodalmi gyűlés alkalmával a konstanzi püspök, Hugo von Hohenlandenberg már megünnepelte a „közbenső felszentelést” I. Miksa német-római császár jelenlétében. A király festett üvegablakokat ajándékozott a kórusnak, hogy így őrizzék meg emlékét. A főkápolna köríves boltíves mennyezete csak 1536-ban készült el, jelezve ezzel a münster építésének befejezését. Később alkalmanként kisebb bővítéseket hajtottak végre, így a 16. században a román stílusú kereszthajó déli homlokzatához hozzáépítették a reneszánsz előcsarnokot, a 19. és 20. században pedig a főkápolna köré olyan támasztógerendákat emeltek, amelyek statikailag nem voltak szükségesek.
Míg egy 1298. május 27-i latin nyelvű oklevélben az épületet még plébániatemplomként („ecclesia parochialis”) emlegetik, a „Münster” elnevezés először 1356. december 24-én jelenik meg egy oklevélben, amelyet Klara von Tübingen palatinus grófnő, az 1356. november 9-én elhunyt Friedrich von Freiburg gróf lánya állított ki: „zuo Friburg in dem münster”. Így a gótikus bővítményre átvették azt a nevet, amely a nagy méretű városi plébániatemplomok megjelölésére szolgált.
A münstert, mint a város kiemelkedő építészeti emlékét, a képzőművészetben többször is ábrázolták, először Gregor Reisch Margarita philosophica című művében (1504), majd Sebastian Münster Cosmographia című művében (1549), Gregorius Sickinger (1589) két freiburgi látképén, Daniel Meisner és Eberhard Kieser (1623) Thesaurus philopoliticus című művében, valamint Matthäus Merian (1644) Topographia Germaniae című művében. Ezt követően a münster motívumával ellátott grafikák és festmények száma megszámlálhatatlanná vált.Hans Georg Wehrens: Freiburg im Breisgau 1504–1803. Holzschnitte und Kupferstiche. Herder, Freiburg i. Br. 2004, S. 23, 45, 63, 106 und 118.
A 20. századtól napjainkig A münster a második világháborúban nagyrészt sértetlen maradt, bár a környező épületeket a belváros nagy részével együtt a Royal Air Force 1944. november 27-i bombatámadása romba döntötte. Csak a tető sérült meg, de a berlini hadsereg, a bázeli műemlékvédelmi hatóság és a székesegyház plébániájának fiataljai segítségével 1945-46 telére teljesen helyreállították. A középkori ólomüveg ablakok is megmaradtak, mert időben, a bombázások előtt elszállították őket. További ablakok, valamint kőfigurák, amelyeket az építkezés során restaurált másolatokkal cseréltek ki, a freiburgi Augustinermuseumban láthatók.
2011-ben a székesegyház külső világítását LED-esre cserélték. A „Kommunen in neuem Licht” (Önkormányzatok új fényben) pályázat keretében a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium 750 000 euró összegű költséget vállalt magára. A lámpák azonban túl gyengéknek és sérülékenynek bizonyultak, ezért 2017 elején 330 000 euróért újra kicserélték őket.
2018-ban a város egy brit műkereskedőtől megvásárolta a templom tornyáról készült, addig ismeretlen középkori építészeti rajzot. A rajz körülbelül 100 évvel a torony befejezése után készült, amikor a münster építése már befejeződött. Ezenkívül a rajzon nem a mai portál előcsarnoka látható, hanem egy másik figurális előcsarnok. A rajz később az Augustinermuseumban lesz látható, azonban fényérzékenysége miatt csak heti két órában láthatja a nyilvánosság.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Németország gótikus vallási építményei Kategória:Nagyboldogasszony-templomok Kategória:Baden-Württemberg Kategória:Németország katolikus templomai, kolostorai