Henrieta Todorova (bolgárul: Хенриета Тодорова) bolgár prehistorikus régész, a bolgár neolitikum és eneolitikum nemzetközileg elismert kutatója.
Élete Henrieta Theodor Blank néven született 1933. február 25-én Szófiában, a Bolgár Királyságban, Theodor Blank (Hugo Carl Theodor Blank) és Maria Statkova német–bolgár házaspár gyermekeként.Bibliothèque nationale de France (BnF), authority record: Henrieta Todorova. Volt egy fiatalabb húga, Elsa. A Vörös Hadsereg bevonulását és az 1944. szeptember 9-i politikai fordulatot követően patronimikus nevét Theodorról Todorovára változtatta.
Az 1950-es évek elején házasságot kötött a Szlovákiából származó Augustin Weiss-szel, akitől egy fia született, Ivan (később Ivan Vajsov bolgár régész). A házasság felbomlása után a Vaisová vezetéknevet használta. Második férje Jordan Simeonov volt, akitől egy lánya született, Iveta; ez a házasság is válással végződött.
Felsőfokú tanulmányait Szófiában kezdte, majd 1954-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett diplomát történelem és filozófia szakon. Doktori fokozatát 1964-ben a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetében szerezte meg „A neolitikus kerámia Trákiában és Északkelet-Bulgáriában” című értekezésével (témavezető: Antonín Točík).
1967-től a Bolgár Tudományos Akadémia Nemzeti Régészeti Intézetében és Múzeumában (NAIM–BAS) dolgozott, amely egész tudományos pályafutásának központi intézménye lett.Raiko Krauß: i. m.
1978-ban habilitált „A rézkor Bulgáriában” című munkájával, majd az NAIM–BAS vezető tudományos munkatársa lett. 1977–1979 között a Bolgár Tudományos Akadémia Történeti Központjának tudományos titkára volt. Ő hozta létre az intézet interdiszciplináris kutatócsoportját, amelyből később az Interdiszciplináris Kutatások Osztálya alakult ki; ezt 1978 és 1990 között vezette.
1989 és 1993 között az NAIM–BAS igazgatóhelyettese volt Welisar Welkow alatt, valamint 1982 és 1994 között tagja volt az intézet Tudományos Tanácsának.
2015. április 12-én, 82 éves korában hunyt el Szófiában. Végakarata szerint hamvasztották, hamvainak egy részét a durankulaki tóba szórták.
Tudományos munkássága Henrieta Todorova a nemzetközileg legismertebb bolgár régészek közé tartozik. 18 monográfia, valamint több mint 150 tanulmány, cikk, jelentés és recenzió szerzője.
Kutatásai a neolitikumra, az eneolitikumra (kalkolitikum), a bronzkorra, valamint a klasszikus antikvitásra és a kora középkorra terjedtek ki. Főbb témái közé tartozott a korai fémművesség, az éghajlatváltozás és annak társadalmi hatásai, valamint az őskori társadalmak és kulturális kapcsolataik.
Számos bolgárországi őskori kultúrát és csoportot nevezett el és definiált, többek között az Usoe, Sava és Ovcsarovo neolitikus, valamint a Poljanica, Varna és a Kodžadermen–Gumelnița–Karanovo VI (KGK VI) eneolitikus csoportokat.
Kiemelkedő jelentőségűek a Balkán legkorábbi fémművességével kapcsolatos kutatásai, valamint a durankulaki őskori település és temető (Durankulaki régészeti komplexum) feltárásának eredményei.
Tagság A Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagja (2004) A Német Régészeti Intézet levelező tagja (1978) A Leibniz-Sozietät der Wissenschaften zu Berlin külföldi tagja (2007)
Válogatott művek
Jegyzetek
További információk Publikációk az Academia.edu-n
Kategória:1933-ban született személyek Kategória:2015-ben elhunyt személyek Kategória:Szófiaiak Kategória:Bolgár nők Kategória:Régészek