Nzambi Ampungu (más formában Nzambi, Nzambi Mpungu, Nzambi Szundidi, Nzambi Ampungu Tulendo) a teremtő isten, az örök égi Atya és a Nap (tűz) istene a hagyományos kongói vallásban. Női párja Nzambici, az Égi Anya és a Hold Istennője. Más közép-afrikai bantu népek, például a csokvék és a Ndongó Királyság lakói Nzambi Ampungut Kalungának, a tűz és a változás istenének nevezték. Ez összefüggésben lehet a kongói vallásban létező Kalûnga fogalommal, amelyet a minden életet létrehozó tűz szikrájának tekintettek. A portugál gyarmatosítás után Nzambi a keresztény Isten szinonimájává vált, és főként teremtő istenként létezett.

A Teremtő A bakongók szerint „a világ kezdetben üres volt; egy mbûngi, egy üres dolog, egy üreg, élet nélkül”. A Mbûngi (mvaszi és mpampa néven is ismert) fogalmát úgy lehetne lefordítani, mint: "az üresség köre." A teremtő isten, Nzambi, és női párja, Nzambici létrehoztak egy szikrát, kalûngát, és behívták azt a mbûngiba. A kalûnga növekedett, és hatalmas energiává vált, létrehozva egy tömeget. Amikor ez a test túl forró lett, a felmelegedett erő szétroncsolta, és kilökte a mbûngiból.

A darabok különálló testekké váltak, amelyek szétszóródtak, és amikor a tűz lehűlt, bolygók jöttek létre. A bakongók úgy vélik, hogy ez volt az a folyamat, amellyel Nzambi megteremtette a világegyetemet, a Napot, a csillagokat, a bolygókat és minden mást. A bakongók ezt a folyamatot luku lvalamba Nzambi-nak, nevezték, lefordítva „Isten megteremtette és megsütötte a tésztát.” A kalûnga fogalmát az élet eredetének, vagyis a moyo vavo mu nza-nak tekintik, a bakongók úgy vélik, hogy az élethez állandó változás és örökös mozgás szükséges. Így Nzambit Kalûngának, a változás istenének is nevezik. A bakongók Kalûnga-hitének és a nagy bumm elmélet hasonlóságait ma már nem söprik félre, hanem tanulmányozták. Sok más hagyományos afrikai hitrendszerrel ellentétben a kongói népek teremtéstörténete összeegyeztethető a teremtés a semmiből (creatio ex nihilo) megközelítéssel.

Történelem Nzambi Ampungu már a 16. század elején is a kongói nép istenének neve volt, ezt a Kongói Királyságot meglátogató portugálok jegyeztek fel.

A keresztény hittérítőknek egyes fontosabb kongói személyek (köztük I. Afonz kongói király) kérésére az európai keresztény vallási fogalmakat le kellett fordítani kikongó nyelvre, a sok közül a Nzambi Ampungu nevet választották Isten megnevezésére. Az 1540-es években a jezsuita misszionáriusok is megjegyezték, hogy ezt a kapcsolatot elfogadták, és valószínűleg bekerült a ma már elveszett katekizmusba is, amelyet a karmeliták állítottak össze kikongó nyelven 1557-ben. Bizonyára Isten neveként használták az 1624-es katekizmusban, amelyet "a kongói egyház legjobb mesterei” fordítottak Mateus Cardoso jezsuita pap felügyelete alatt.

Az európai gyarmatosítás előtt Nzambi Ampungut és női párját, Nzambicit "a csodák csodájaként” tartották számon, akik mindenhol egyszerre léteztek, és mindennek életet adtak. Nzambi volt a „fennséges mester”, a nap (tűz) és a változás istene. Úgy hitték, hogy Nzambi és Nzambici teremtette a világegyetemet, a szellemi világot (Ku Mpémba) és a fizikai világot (Ku Nseke) is. A „teremtő egy" fogalmával ellentétben Nzambi/Nzambici és a kongói nép spirituális természete nem ugyanazon hierarchia keretein belül létezett, mint az egyistenhitű ábrahámi vallások (zsidó, keresztény és iszlám) mindenható Istene. A kongói vallásban minden szellem egyformán fontosnak számított, és mindegyiknek megvolt a maga célja mindkét világban.

A portugálok hatalmas erőfeszítéseket tettek a közép-afrikaiak katolikus megtérítésére, a kereszténység és hagyományos afrikai vallások közötti kapcsolatok létrehozásával. Míg ez egyes népcsoportok, például a Ndongó Királyságban élő mbunduk esetében nagyrészt kudarcot vallott, a portugálok a Kongó Királyságban élő bakongók közül sokakat meg tudtak győzni arról, hogy Nzambi Ampungu a keresztény Isten, és hogy a többi szellem hasonló az angyalokhoz, akik Isten alárendeltjei. Ez a lépés nemcsak megkönnyítette a kongóiak kereszténységre való áttérését, hanem egy hierarchiát is létrehozott a saját vallásukban, amely más szellemeket, mint Nzambici, szimbi és nkisi, „alacsonyabb rendű szellemekké” alacsonyított, akiknek már nem volt befolyásuk a világ ügyeiben.

Egy kikongó mondás így hangzik: „Ku tombi Nzambi ko, kadi ka kena ye nitu ko.” Fordítása: „Ne keressétek Istent, neki nincs teste.”

Nzambi az afroamerikai vallásokban

Kandomblé bantu Az afro-brazil Kandomblé bantu vallásban Nzambi „a fennséges uralkodó”. Ő teremtette a földet, majd visszavonult a világból. Ugyanakkor továbbra is felelős az esőzésekért és az egészségért.

Kumina A jamaicai Kumina vallásban létezik egy magas rangú teremtő isten, akit „Zombi királynak” neveznek, a név ellenére az isten maga Nzambi.Nathaniel Samuel Murrell (2010). Afro-Caribbean Religions: An Introduction to Their Historical, Cultural, and Sacred Traditions. Temple egyetem.

Paló Az afro-kubai paló vallásban Nzambi az az isten, aki megteremtette az univerzumot és benne az életet. Nzambi minden természetes dologban és a halottak szellemeiben lakozik. A rég elhunyt ősök, akik szellemekké váltak, egy idő után eggyé válnak a természeti elemekkel, és így magával Nzambival is. Nzambi természeti erejét a banganga (vagy más formában nganga, spirituális gyógyító és tudó ember) valamint közös szertartások során lehet kihasználni. Az afro-kubaiak hisznek a Mpungusokban (más formában Ampungusok) vagyis a természeti szellemekben is, amelyek hasonlóak a bisimbi szellemekhez, amelyek a Nfindát, vagyis az erdőt lakják, ez a szó és fogalom az eredeti kongói vallásban megtalálható Mfinda szinonimája.Lonn Monroe. (2007). "Corroboration and Contention in "Congo" Consecrations: Anthropological Anthropological Analysis of Cuban Reglas Congas" (pdf). Florida Libraries. 10–11, 73–76 oldal.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Napistenek Kategória:Égistenek Kategória:Isten neve a hagyományos afrikai vallásokban Kategória:Teremtő istenek Kategória:Afrikai istenek Kategória:Égi és időjárásistenek