Bilkei Gorzó János (Nagykároly, 1903. május 24. − Budapest, 1981.) magyar jogász, levéltáros.
Élete Bilkei Gorzó Bertalan Szatmár vármegyei levéltárnok és első felesége, Pellionis Julianna házasságából született. 1913-ban a marosvásárhelyi császári katonai reáliskola hallgatója lett, de az érettségit már a budapesti Verbőczy István Gimnáziumban tette le. Katonai pályára szeretett volna lépni, de gyenge látása miatt erre alkalmatlan volt, így a kecskeméti jogi akadémián szerzett képesítést.
21 éves korában, 1924 júliusában jelentkezett a Pest megyei levéltárba levéltárosnak. Agorasztó Tivadar alispán az épp folyamatban lévő létszámcsökkentésre és az üresedés hiányára hivatkozva azt közölte vele, hogy a kérelmet nem találta teljesíthetőnek, de lehetővé tette, hogy levéltári gyakorlat szerzése céljával, a főlevéltárnok utasítása és felügyelete mellett a levéltári hivatalban tevékenykedhessen.MNL PML IV. 475-a. II. sorozat. 15. 1. f.
Az alispán döntésének is köszönhetően egy év múlva, 1925. június 30-án sikeresen tette le az Országos Levéltár vizsgabizottsága előtt a törvényhatósági levéltárnoki vizsgát, az erről szóló oklevél birtokában pedig már eredményesen folyamodhatott Pest megye főispánjához a törvényhatósági levéltárnoki tisztség betöltéséért is.MNL PML IV. 475-a. II. sorozat. 15. 34. f. vö. MNL PML IV. 401-a. 724/1924., 822/1927., 156/1937. vö. MNL PML IV. 408-b. 33910/1925. 3. f.
1927-ben a belügyminiszter megbízásából az Országos Levéltárból kiküldött levéltáros – Főglein Antal – Bilkei Gorzót, a megyei levéltári iratanyag rendezésében kifejtett tevékenységéért dicséretben részesítette.MNL PML IV. 475-a. II. sorozat. 15. 34. f. Sőt 1930-ban, egy újabb vizsgálat végén az azt lefolytató dr. Hermányi Béla élőszóban dicsérte meg, a belügyminiszter pedig rendeletben közzétett külön dicsérettel jutalmazta a megyei levéltárban végzett munkásságát. Ugyanebben az évben a vármegye székházgondnoka és alleváltárnoka lett,MNL PML IV. 476. 31. sz. majd miután Rexa Dezső főlevéltárnok 1937. szeptember 30-ával nyugállományba vonult, ideiglenesen őt nevezte ki utódául a vármegye akkori alispánja, Erdélyi Lóránt.
1938. január 12-én vitéz Endre László lett a megye alispánja, akivel és családjával a Gorzó család régóta ellentétben állt, így Bilkei Gorzó János nem maradhatott a levéltár állományában.Lévai Jenő: Endre László, a háborús bűnösök magyar listavezetője. Müller Károly Könyvkiadó Vállalat. Budapest. 1945. 51−52. 1945 áprilisában ugyan az akut munkaerőhiány miatt, mint nyugalmazott allevéltárnok, néhány hétre ismét Pest megye levéltárosa lett, ekkor az iratanyagot ért háborús károk felmérésben vett részt. Rövidesen azonban betegállományba vonult és munkaszerződését is felbontatta; visszaemlékezések szerint rendkívül megviselte az ostrom után a romok eltakarítása.MNL PML IV. 408-b. 1847/1945.
Németül, latinul, olaszul és románul is folyékonyan beszélt. Jó gyorsíró is volt.MNL OL P 1494. 2/d. tétel, 102. f.
Művei Vecsés nagyközség története, különös tekintettel a 150 év előtti telepítésre (1786−1936). Vecsés, 1939.
Magánélete Felesége Toóth Márta, Toóth Kálmán kiskunhalasi ügyvéd és polgármester leánya volt; négy gyermekük született: János, András, Péter, Pál.
Kutatható iratanyaga 1926−1937 között keletkezett irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Vármegyei Levéltárában kutatható, az MNL PML IV. 475-d jelzet alatt.
Jegyzetek
Források Berényiné Kovács Gyöngyi: A Pest Megyei Levéltár története és a megyei levéltárak megítélése a magyar levéltárügyben 1920 és 1947 között. Doktori disszertáció, 2017.
Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:A Pest (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar gyorsírók