Krajčinovići () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 25, közúton 38 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re keletre, a Javor-hegység területén, a Palučak és Mitrov-patakok völgyei felett, 400-700 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb194144Bosnyák00Horvát01Jugoszláv20Egyéb00Összesen196145
Története A területén fennmaradt középkori temető maradványai alapján a település területe már a középkorban is lakott volt.
A település nevét a Krajčinović családról kapta, mely valószínűleg első betelepülője volt. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Milići községhez tartozó településnek 11 háztartása és 70 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 99. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Milići községhez tartozó településen 18 háztartást és 118 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Nevezetességei Középkori nekropolisz maradványai 17 fennmaradt sírkővel, melyek láda, szarkofág és sztélé formájában maradtak fenn. Késő középkor.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései