Gerovi () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 26, közúton 41 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re délnyugatra, a Javor-hegység területén, a Lukavica és Rijeka-folyók összefolyásánál, 400-800 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák260105Horvát00Jugoszláv00Egyéb20Összesen262105
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Vrtoče községhez tartozó településnek 12 háztartása és 102 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 99. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Vrtoče községhez tartozó településen 20 háztartást és 139 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 134. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború során 1992 májusában a falu a szerb etnikai tisztogatás áldozatául esett. A falut megtámadó szerb erők az egész falut felgyújtották, a lakosságot pedig részben meggyilkolták, részben pedig elűzték, vagy fogolytáborba hurcolták. A háború után az áldozatoknak emlékművet építettek, amelynek emléktáblája több tucat nevet tartalmaz. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Nevezetességei A falu felett egy erőd maradványai találhatók, amelyet a hagyomány szerint a 15. század közepén épített Jerina (Irina), a Kantakouzene családból származó görög származású Jerina (Irina), Brankovics György szerb despota felesége. Komić vára Pavlovićokhoz tartozott, és egyike volt a határ menti váraknak. A törökök 1463-ban foglalták el, és valószínűleg ekkor pusztult el. A vár mai Gerovi területén, Srebrenicától nyugatra, és Han Pijesak községtől északkeletre, Kraljevo Gora alatt található. Ma is láthatók maradványai. A vár egy szabálytalan ötszög alakú alaprajzú toronyból állt, amely szabálytalan háromszög alakban épített falak által körülvett területen helyezkedett el. Ennek a háromszögnek két sarka lekerekített, a harmadik sarka pedig hegyesszög volt. A várhoz való hozzáférés megnehezítése érdekében köréje gerendasáncokat építettek. Az erődítményt a természeti adottságokkal összehangolt építési mód jellemzi.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései