Rupovo Brdo () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 33, közúton 54 km-re délre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 20 km-re délkeletre, a Javor-hegység lejtőin, a Zeleni Javor-folyó szurdoka felett, 600-700 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-3 A falu a többségében bosnyákok lakta Štedra, Đile és Nurići falvak között fekszik. A régi Milići - Gunjaci út áthaladt a falun. Rupovo Brdo három kis falura oszlik: Žugići, Gligori és Milinkovići. Ezek a falunevek valójában három szerb család vezetéknevét jelölték, akik Rupovo Brdóban éltek.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb11620Bosnyák80Horvát00Jugoszláv10Egyéb00Összesen12520
Története A területén található középkori temető maradványainak tanúsága szerint területe már a középkorban is lakott.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború alatt Rupovo Brdo lakói usztasák támadásainak voltak kitéve, akik valójában a környező falvakból származó muszlimok voltak. A környező falvakból származó muszlimok teljesen felégették és elpusztították Rupovo Brdót, ami miatt a falu lakói kénytelenek voltak Srebrenicán keresztül Szerbiába menekülni, de a menekülés során a muszlimok négy vagy öt lakost megöltek. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A második világháború tapasztalataiból okulva a Rupovo Brdóból származó szerbek 1992 tavaszán elkezdték biztonságba vinni családjaikat, mivel Rupovo Brdót többségében muszlim falvak vették körül, és áprilisban-májusban a háború örvénye már végigsöpört a Podrinjén. Körülbelül 20 férfi maradt a faluban, akik között idős és beteg emberek is voltak. Rupovo Brdót 1992. június 10-én, röviddel hajnali öt óra előtt támadták meg. Korábban a faluba vezető utakat eltorlaszolták, így a szerbek menekülése Rupovo Brdóból nehézkes volt. A támadást Žedanjsko, Đil, Žutica, Štedra és Kupusna felől, Milići község túlnyomórészt muszlim lakta falvaiból hajtották végre. A Rupovo Brdo elleni muszlim támadás során nagy anyagi kár keletkezett. A muszlimok először a szerbek ingóságait zsákmányolták Rupovo Brdóban, majd felgyújtották mind a magánszemélyek, mind a közösség ingatlanjait, például az általános iskola épületét. A Háborús Bűncselekmények és Eltűnt Személyek Keresésével Foglalkozó Köztársasági Kutatóközpont adatai szerint a Rupovo Brdo elleni támadás során nyolc szerb állampolgárságú személy halt meg, akik közül három áldozat maradványait még mindig keresik. A falut három évvel később Srebrenica védett övezetéből is megtámadták, amikor szintén 5 helyi szerbet öltek meg. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Nevezetességei Velika gradina - egy bronz- vagy vaskori, kőből készült őskori erődítmény maradványai. Középkori nekropolisz maradványai. 17 fennmaradt stećak sírkővel. Késő középkor.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései