Az alábbi szócikk a teherszállítás történetét dolgozza fel a budapesti villamosvonalakon.
Története thumb|a Ganz Villamossági Művek iparvágányának maradványa (nem sokkal elbontása előtt, 2014) thumb|a Budafoki Erőmű iparvágányának maradványa
A budapesti villamoshálózat kezdetektől nemcsak személyszállításra, hanem teherszállításra is alkalmas volt. A gyárakat – a normál vasúthoz hasonlóan – iparvágányok kötötték össze a villamosokkal, a villamosvonalakat pedig összekötő vágányok a vasútvonalakkal.
Az első lóvasúti teherszállító vágány a Losonci (Józsefvárosi) pályaudvart kötötte össze a gázgyárral, Budán pedig rövid ideig a Margit hídon át vezetett egy iparvágány a budai gázgyárhoz. Az 1860–70-es években Újpesten iparvágányokat alakítottak ki a bőr- és légszeszgyárak kiszolgálására, majd ezeket a vonalakat 1895-ben a Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút (BVKV) villamosította a Váci és az Árpád úton át Rákospalotáig. 1896-tól a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV) első vonala Lehel tér és Megyer között kezdte meg működését, teherforgalomra két villamos- és egy gőzmozdonyt, valamint fedett teherkocsikat használtak. A XX. század elejétől egyébként a HÉV-vonalak is aktívan részt vettek a teherszállításban, a Szentlőrinci HÉV-től a budapesti téglagyárakig, illetve a Gödöllői és Ráckevei HÉV-vonalakon iparvágányokat építettek a gyárak kiszolgálására.
Az első világháború után a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSzKRt) egységesítette a városi vasutakat, megszüntetett kevésbé használható szakaszokat, és villamosította az áramellátást. A második világháború idején a villamosvasúti teherszállítás ismét kritikus szerepet kapott, például bombatüzek oltásához, bunkerek építéséhez, valamint romok elszállításához. A háború után a hálózat fokozatosan újraindult, a BSzKRt és később a BKV a városi iparvágányokon, villamos- és HÉV-vonalakon végezte a teherszállítást, többek között szén, építőanyag és ipari alapanyag szállítására. Az 1950-es években a HÉV-vonalak teherforgalma csökkent a közúti és nagyvasúti alternatívák miatt, ugyanakkor a városi építkezésekhez, például metróépítéshez, továbbra is igény volt a villamosvasúti teherszállításra. Az 1960-as években az iparvágányok és a teherforgalom szervezett keretek között működött, a nagyobb ipari telepekhez villamosvasúti tehermozdonyok kapcsolódtak. 1968-tól a BKV alapító határozata szerint a villamos- és helyiérdekű járművekkel történő teherszállítás folyt, bár fokozatosan csökkentették a volumenét. Az 1970–80-as években a teherforgalom visszafejlesztése folytatódott, új járműveket már nem szereztek be, a megmaradt iparvágányokat részben a MÁV látta el.
A vonalakat hol 70-es típusú motoros fedett teherkocsik, hol Villamosvasúti nagymozdonyok, hol a MÁV normál dízelmozdonyai látták el.
Végül, hivatalosan 1996. november 15-én szűnt meg a BKV villamos- és HÉV-vonalain a teherszállítás, ezzel lezárult egy több mint százéves korszak, amikor a budapesti villamoshálózat nemcsak a városlakók közlekedését, hanem ipari és kereskedelmi áruk szállítását is biztosította.
Az iparvágányok Budapest több pontján számos vasúttól közvetlenül / HÉV-től / villamostól megközelíthető vasúti iparvágány létezett az idők során. (A vasúti iparvágányok egy része még megtalálható napjainkban is.) Ezek nem egyidőben épültek ki, és nem is egy időben szűntek meg, bár sokukat a rendszerváltás (1989) után számolták fel. A legtöbb villamos iparvágány a ma már nem létező újpesti Külső Váci úti villamosvonalon volt, de akadt pl. a Fehérvári úton (Budalakk Festék- és Műgyanta Gyár, BHG Híradástechnikai Vállalat), a 13-as villamos vonalán a Horog utcai környékén (Első Magyar Mechanikai Hordógyár, Mélyfúró Berendezések Gyára, Kőbányai Vas- és Acélöntöde), vagy a szintén Görgey Artúr utcai 12-es és a 14-es villamos mentén (Magyar Pamutipar Rt., Vákuumtechnikai Gépgyár).
Érdekesség, hogy az egyik utolsó üzem, amely még 1996-ban is használta a teherszállítást a villamosvonalakon, a sűrűn lakott Margit körút mellett Ganz Villamossági Művek (Millenáris Park) volt. A teherszállítás leginkább az éjszakai órákban történt a 4–6-os villamos vonalán a Széll Kálmán tér (Moszkva tér), majd onnan az 59-es villamos vonalán a Déli pályaudvar felé, ahol van egy villamos-vasút összekötővágány.https://www.youtube.com/watch?v=HknxoD9HDk8https://villamosok.hu/balazs/teher/ipvgk/kisrokus/index.html
Villamos iparvágányok listája
Jegyzetek
Források
Képek Villamos mozdony által vontatott tehervonat a Váci útról az Aranyközbe kanyarodik be (1976) (villamosok.hu) Villamos mozdony által vontatott tehervonat a Budafoki Állami Pincegazdaság felé (1979) (villamosok.hu) Villamos mozdony által vontatott tehervonat a kőbányai Jegenye úton (1972) (villamosok.hu)
Térképek vázlatos áttekintés a budai villamosvonalakról az iparvágányok feltüntetésével (villamosok.hu) vázlatos áttekintés az újpesti villamosvonalakról az iparvágányok feltüntetésével (villamosok.hu) vázlatos áttekintés a kőbányai villamosvonalakról az iparvágányok feltüntetésével (villamosok.hu) Vágányhálózatai rajz a dél-budai villamosvonalakról az iparvágányok feltüntetésével (1945) (villamosok.hu)
Lásd még CarGoTram
Kategória:Budapest villamosközlekedése Kategória:Árufuvarozás