Erdész Ádám (Mezőberény, 1956 – ) magyar történész, levéltáros, levéltár-igazgató, publicista.
Élete 1956-ban született Mezőberényben. Középiskolai tanulmányait szülővárosa gimnáziumában folytatta, majd az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult tovább, ahol 1980-ban történelem-könyvtár szakon szerzett diplomát. 1986-ban ugyanott védte meg bölcsészdoktori disszertációját – summa cum laude minősítéssel –, illetve ott szerezte meg a PhD tudományos fokozatot is, 1997-ben.
Diplomázását követően még ugyanazon év szeptemberében a Békés Megyei Levéltár munkatársa lett. Több évtizedet átölelő levéltárosi pályája során a levéltári munka minden részterületét alaposan megismerhette a rendezési feladatoktól a segédletek készítésén át a kutató-és ügyfélszolgálatig, illetve a végzettségének megfelelően levéltári könyvtárosként is tevékenykedett. A levéltári szakfelügyeleti rendszer újjászervezése idején egy éven keresztül nyilvános magánlevéltári szakfelügyelő volt.
1994. augusztus 7-ével az intézmény igazgatóhelyettesévé választották meg, e poszton fő feladata, a napi munka irányításán felül a levéltár stratégiai terveinek kidolgozásában való aktív részvétel volt. majd 2005. január 1-jétől a nemzeti kulturális örökség minisztere három évre általános levéltári szakfelügyelővé nevezte ki. Még ugyanabban az évben Békés megye önkormányzata őt bízta meg öt évre a Békés Megyei Levéltár igazgatói teendőinek ellátásával, 2006. január 1-jétől kezdődően. A megbízatást további két ciklusban is elnyerte, így 2021 márciusi nyugdíjazásáig összesen 15 éven át vezette az intézményt.
Levéltárosi pályája kezdetétől fogva aktív kutatómunkát is folytatott. Fiatalabb korában főként agrártörténeti témákban publikált, első nagyobb munkája A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között címmel jelent meg,1987-ben. Később inkább a társadalom- és művelődéstörténet felé fordult az érdeklődése, ezen belül is több könyve jelent meg a hazai nyomdászat – elsősorban a Kner család – történetével kapcsolatosan. Békés megyei helytörténeti kutatások szervezésében is szerepet vállalt; a megye történetével kapcsolatos kisebb írásaiból állította össze a 2003-ban kiadott, Emberek és folyamatok a történelemben című kötetét.
Szakmai munkája mellett szépirodalommal is foglalkozik: 2003-ben lett munkatársa a Bárka című folyóiratnak, ahol a társadalomtudományi rovat szerkesztését is elvállalta.
Díjai, elismerései Bárka-díj – 2000 Pauler Gyula-díj – 2010 a Magyar Érdemrend lovagkeresztje – 2024
Fő művei A Békés Megyei Levéltár Táncsics Mihályra és korára vonatkozó gyűjteménye. Békési Élet, 1982. 3. sz. p. 287-298. Karácsonyi János történetírói munkássága. Életrajz és bibliográfia. Gyula, 1983. 35 p. A mezőhegyesi ménesbirtok megítélése a két világháború között. Békési Élet, 1985. 3. sz. p. 340-352. A mezőhegyesi ménesbirtok igazgatása, 1920-1944. Levéltári Szemle, 1986. 2. sz. p. 37-51. Kovács Imre pályaképéhez. Levelek, 1936-1937. Levéltári Szemle, 1986. 3. sz. p. 49-67. A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között. Gyula, 1987. 245 p. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből, 1.) Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig. In: A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1988. p. 303-333. A néma forradalom. Új Aurora, 1988. 3. sz. p. 66-80. A „Viharsarok" fogadtatása Békés megyében. Körösök Vidéke, 1988. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1988. p. 82-87. Fél évszázad mezsgyéjén. Kner Izidor ismert és ismeretlen emlékezései. Új Aurora, 1988. 2. sz. p. 137-141. „Ami sérelem ér, az mint magyart ér!". [Dokumentumok a zsidótörvények fogadtatásáról.] Körösök Vidéke, 1988. Szerk. Erdmann Gyula, Gyula, 1988. p. 70-80. Társadalomkutatás, modernizáció, politika. Kovács Imre magyarországi pályája. Látóhatár, 1989. 5. sz. p. 190-210. Realitások és hamis realitások. Tildy Zoltán. Körösök Vidéke, 1989. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1989. p. 125-137. Apor Vilmos. Hitel, 1989. 11. sz. p. 22-23. Apa és fia. In: Kner Imre emléke. Szerk. Haiman György. Békéscsaba - Gyomaendrőd, 1990. p. 79-108. „Unio mystica ipar és lélek között". Magyar Grafika, 1990. 6. sz. p. 42-52. Szétváló utak. Kner-levelek Gyomáról és Chicagóból. Körösök Vidéke, 1990. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1990. p. 98-124. Fülep Lajos és Kner Imre levelezése. Gyula, 1990. 291 p. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból, 17.) [Szerk.] Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja. Körösök Vidéke, 1991. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1991. p. 42-73. Tervező, kutató, tanító. Haiman György munkásságáról. Designer, researcher, teacher. The work of György Haiman. Békéscsaba - Gyomaendrőd, 1992. 140 p. Ifjúság és falukutatás. Válogatás a Magyar Szemle köteteiből. Békéscsaba, 1993. 220 p. [vál., szerk., utószó.] „Valóságos közigazgatási intézménnyé fejlődtünk". A Kner-nyomda a magyar közigazgatásban. Magyar Közigazgatás, 1993. 9. sz. p. 569-576. Városi mozgalom nagyközségi szervezetért. In: Paraszti kiszolgáltatottság - paraszti érdekvédelem - önigazgatás. Rendi társadalom - polgári társadalom. A Hajnal István Kör 1991. évi konferenciája. Gyula, 1994. p. 94-101. Teljesítményethosz és munkakultúra a Kner-nyomdában. Műhely [Magyarország Európában tematikus szám], 1996. 4. sz. p. 11-17. Kner Erzsébet. Egy huszadik századi könyvkötő pályája. Gyomaendrőd, 1997. 105 p. A századik évében járó Kner Erzsébet. Magyar Iparművészet, 1997. 3. sz. p. 8-11. [Füzesné Hudák Juliannával] Kisvárosi polgárok. Bárka, 1997. 2. sz. p. 55-60. Ünnep és politika. In: A hétköznapok historikuma. Szerk. Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám. Gyula, 1997. p. 109-144. (Körösök vidéke, 5.) A kolozsvári „felekezetközi magyar egyetem", 1920-1921. Történelmi Szemle, 1998. 3-4. sz. p. 257-276. Választás 1848-ban - Az első népképviseleti választás Gyulán. Bárka, 1998. 2. sz. p. 43-51. Kner Erzsébet. Magyar Könyvszemle, 1998. 4. sz. p. 419-421. A 48-as kultusz a dualizmus korában. In: Világostól Aradig. Szerk. Kereskényi Miklós. Gyula, 1999. p. 48-82. Polgári mentalitás és hivatásetika a 19-20. században. In: Az Alföld a XXI. század küszöbén. Szerk. Baukó Tamás. Békéscsaba, 1999. p. 334-338. Kner Albert. Könyvművészet, reklám, látványtervezés. Gyomaendrőd, 1999. 105 p. Kner Albert. Magyar Iparművészet, 1999. p. 71-73. [Füzesné Hudák Juliannával] Félelem és remény az összeomlás árnyékában - Márki Sándor kolozsvári naplóiról. In: Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben. Szerk. Sasfi Csaba. Esztergom, 2000. p. 124-134. (Rendi társadalom - polgári társadalom, 11.) Békés megye ezer éve. Bárka, 2000. 4. sz. p. 5-15. Az „igaz" történet és a fikció közötti határvonal bizonytalanná vált. Beszélgetés Gyáni Gábor történésszel. Bárka, 2001. 3. sz. p. 80-85. Településfejlesztés - érdekérvényesítés - tudomány. Beszélgetés Tóth Józseffel, a Pécsi Tudományegyetem rektorával. Bárka, 2001. 4. sz. p. 63-70. A dualizmus kora. In: Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula - Havassy Péter. Békéscsaba, 2001. p. 205-256. A 48-as kultusz a dualizmus korában. In: Ünnep - hétköznap - emlékezet. Szerk. Pásztor Cecília. Salgótarján 2002. p. 259-270. (Rendi társadalom - polgári társadalom, 14.) Emberek és folyamatok a történelemben. Írások Békés megye történetéről . Békéscsaba, 2003. 127 p. Békés megye. Európai múlt - európai jövő. [Kilenc kisesszé]. Ua. Európai múlt - Európai jövő. Békés megye hozománya. Szerk. Kucsera Lajos. Békéscsaba, 2003. Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Gyula, 2004. 285 p. (Gyulai füzetek, 14.) [vál., szerk., bevezető tanulmány] Kner Izidor. A taposó sajtótól a könyvüzemig. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Bp., 2004. p. 132-153. A siker változó formái. Várossiker alföldi nézőpontból. Bárka, 2004. 3. sz. p. 92-95. Kner Endre. Gyomaendrőd, 2005. 40 p. [Füzesné Hudák Juliannával közösen] Történelmi örökség – történelmi kötöttség. In: Az Európai Unió bővítésének kihívásai - régiók a keleti periférián. Szerk. Nagy Erika, Nagy Gábor. Békéscsaba, 2005. p. 198-203. A felejtés stációi – 1956 emlékezete. Levéltári Szemle, 2007. 1. sz. p. 52-59. Egy nyomdaműhely titkaiból. Bp., 2007. 223 p. [Füzesné Hudák Juliannával] A Kner-nyomda norvég sorozatáról. In: Hat norvég író magyarul. Szerk. Erdész Ádám. Békéscsaba, 2007. p. 5-12. Gyula történeti fejlődése = Die geschichtliche Entwicklung von Gyula. In: A nyitott ajtók és DÜRER und die offenen Türen. Szerk. Erdész Ádám Gyula, 2008. p. 11-28. A Békés megyei cigányság történetéről''. In: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Gyula, 2008. p. 11-23.
Jegyzetek
Források Böőr László: Új megyei levéltár-igazgató: Erdész Ádám Levéltári Szemle, 55. évfolyam 4. szám (2005), 95. oldal; online hozzáférés (Arcanum): 2026. február 5. Nyugdíjba vonult Erdész Ádám, az MNL Békés Megyei Levéltára igazgatója Archívportál.hu, 2021. február 6.; hozzáférés: 2026. február 5. Such Tamás: Negyven év után búcsúzik a levéltártól Erdész Ádám, illetve… Behir.hu, 2021. május 7., hozzáférés: 2026. február 5.
Kategória:1956-ban született személyek Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Magyar történészek Kategória:A Békés (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:Mezőberényiek Kategória:Pauler Gyula-díjasok Kategória:Élő személyek