Blječeva () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 26, közúton 50 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re nyugatra, a Blječevska-folyó völgyében és a környező hegyoldalakon, 250-530 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-4-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb710Bosnyák532194Horvát00Jugoszláv40Egyéb21Összesen609195
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Bratunac községhez tartozó településnek 61 háztartása, 209 muszlim és 89 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 47 háztartást, 182 muszlim és 81 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 104. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992 május 6-án ennek a falunak a muszlimjait is megtámadták a szerb erők. Az aknavetők több házat is eltaláltak a faluban, megölve egy 16 éves bosnyák lányt, Vesna Muratovićot, valamint a falu két idős szerb lakosát, Kosana Zekićet és Gojko Jovanovićot. Több másik lakos megsebesült. A falu bosnyák lakossága Pale falu felé menekült. A szerb erők gyorsan bevonultak Blječevába, kifosztva és felgyújtva a házakat. Lelőttek és megöltek egy bosnyák civilt, Ibro Jašarevićet, és foglyul ejtettek mindenkit, aki nem tudott elmenekülni, köztük Nurif Memiševićet, egy lebénult bosnyák férfit, aki segítség nélkül nem tudott mozogni. Kényszerítették, hogy aláírjon egy „vallomást”, miszerint boszniai szerb fogvatartói jól bánnak vele, és hogy a bosnyákok támadták meg a falut, és felelősek a gyilkosságokért. Memiševićet soha többé nem látták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései